Mi lesz veled közoktatás?

Országos roadshow Zalaegerszegen

A résztvevőket Békési Tamás, a PSZ Zala Megyei Szervezetének elnöke köszöntötte. Elöljáróban elmondta: Zala megyében a közelmúltban egy nyilatkozatot fogalmazott meg a szakszervezet, mellyel a státusztörvény bevezetése ellen tiltakoznak. A megye tankerületi intézményeiben dolgozó pedagógusok 72 százaléka aláírta a nyilatkozatot, melyet a három országgyűlési képviselőhöz is eljuttattak. Békési Tamás személyes konzultációt is kért a képviselőktől, és azt, hogy vegyék figyelembe a nyilatkozatot: ne szavazzák meg a törvényt! Szerinte fontos, hogy minél többen csatlakozzanak a szakszervezethez, hiszen a pedagógusok csak együtt lehetnek erősek, csak közösen tudnak nyomást gyakorolni a kormányra.

Totyik Tamás, Békési Tamás, Gosztonyi Gábor

Mi lesz veled közoktatás? A státusztörvény várható hatása a köznevelés rendszerében című vitaindító előadás két szónoka Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás volt. Gosztonyi Gábor felvezetésképpen elmondta: az eredeti törvénytervezethez képest több ponton már visszalépett a kormány, bár eddig csak szóbeli ígéreteket kaptak.  Országos szinten 46 ezer pedagógus jelezte, hogy nem ért egyet a státusztörvénnyel. A kormánynak ezt mindenképpen figyelembe kellene vennie. Annál is inkább, mert a tanárok többsége szerint a törvénytervezet nevelőtestület ellenes és gyermekellenes. A cél az lenne, hogy 21. századi feltételeknek megfelelő, boldog és boldogulni képes fiatalokat bocsássanak a munkaerőpiacra. A jelenlegi helyzetben ez aligha lehetséges, hiszen a szakértők szerint a mostani közoktatás teljesen ellehetetleníti a társadalmi mobilitást.

Totyik Tamás azzal folytatta, hogy a probléma egyik fő oka az, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből. Jelenleg 147 ezer főállású pedagógus van. A többi hely vagy betöltetlen, vagy nyugdíjasokkal pótolják a hiányt. Úgy látja: a státusztörvény kierőszakolásának többek között az a célja, hogy az említett pedagógushiányt eltakarják, illetve, hogy még több költségvetési forrást vonjanak ki az oktatásból, erősítsék a pedagógusok kiszolgáltatottságát és leépítsék az oktatás rendszerét. De az előző időszak sztrájkjai, tüntetései miatt a bosszú és az elhallgattatás is egy lehetséges ok. 

A rendezvényen szóba került az otthoni számítógépek ellenőrzésének kérdése is – bár ezt a kormány már kivette a törvénytervezetből. A tantermek esetleges bekamerázása azonban sokakban személyiségi jogi kérdéseket vet fel.

A két alelnök szerint a tervezett törvény minden köznevelésben foglalkoztatottat kivétel nélkül érint, ezért mindennél fontosabb a szakmai érdekvédelem. Bíznak benne, hogy a pedagógustársadalom nagy számban és egységesen tud fellépni a státusztörvény bevezetése ellen, saját hivatásuk védelme és a gyermekek jövője érdekében.