A Z generáció a digitális térben olvas

 Könyvtári szakmai nap a médiafogyasztásról

A zalaegerszegi bibliotékában megtartott összejövetelen az újgenerációs PR- és marketing ötletekről, a közösségi média-használatáról, valamint a Z generáció médiafogyasztásáról, olvasási szokásairól értekeztek a szakemberek. De az online tér lélekre gyakorolt hatása is szóba került. A hét előadás során a könyvtárosok, médiakutatók, marketingesek, valamint a pszichológus többek között arra keresték a választ, hogy a jelenlegi digitális korban vajon hol vannak az olvasók, és a szakma mit tehet az olvasásnépszerűsítés érdekében?

Guld Ádám, Tóth Renáta és Glózer Rita

A találkozó nyitányaként Tóth Renáta, a DFMK igazgatója elmondta: rendezvényeikkel próbálnak mindent korosztályt elérni, ám a megváltozott technikai és közösségi környezet komoly kihívások elé állítja a szakembereket. A könyvtárak szerepe és feladata jelentősen megváltozott az elmúlt években; már nem csak a csendes olvasás és kölcsönzés színhelyei. Kreatív alkotóműhelyek, mesterséges intelligencia (A.I.), távoli elérés, élmények, közösségépítés; mind-mind olyan fogalmak, melyek mentén manapság a könyvtárosok dolgoznak.

Szóval a hiedelmekkel ellentétben a könyvtárosok nem könyvolvasással töltik a munkaidejüket. Erre a sztereotípiára egy humoros TikTok-videóval reagált is a Deák-könyvtár marketinges csapata (köztük Burkusné Riba Liliána és Horváth Lili, akik előadást is tartottak a nap folyamán).

Bali Zoltán alpolgármester megnyitóját követően a szakmai nap első előadója, dr. Guld Ádám médiakutató a Z generáció (1995-2010 között születettek) médiahasználatáról, közösségi média-fogyasztásáról beszélt előadásában. A 1995 után született Z generáció az első valódi digitális generáció. Ők már nem emlékeznek az Internet előtti világra. Számukra minden információ gyorsan elérhető és mindenki megszólítható, mindez jelentős hatással van az egyes korosztályok egymáshoz való viszonyára, és a társadalmi kapcsolatokra is. Ami a digitális eszközök használatát illeti, jelenleg egy fordított szocializáció zajlik. Nem az idősektől áramlik a tudás a fiatalabbak felé, mert a tudástöbblet az utóbbi csoportnál van. Ez megbillenti a hierarchikus rendszereket; a fiatal lesz a tanító, amit az idősek nehezen fogadnak. Ráadásul a horizontális viszonyok jellemzők rájuk, mert a digitális térben bárkit bármikor megszólíthatnak. Nem szeretik ha „felülről” „lefelé” szólnak hozzájuk, ilyenkor „ghostingolnak”, vagyis eltűnnek, kilépnek az interakcióból.

Szakmai nap az olvasás népszerűsítéséről és a hatékony marketingről

A Z tagjai emellett képekben szeretnek kommunikálni; mozgó képekben, videós tartalmakban és állóképekben. Látszólag pedig nem igazán olvasnak, legalábbis hagyományos könyveket. Az általuk írt szövegek töredékesek, szerkezetlenek, nincs eleje, vége, és logikai íve. Éppen ezért egy komolyabb, összetettebb „hagyományos” szöveg elolvasása (megírása) és megértése nehézkes számukra, és ez még az egyetemi hallgatók esetében is igaz. Mindent azonnal szeretnének, hiszen bármilyen igényüket egy kattintással ki tudják elégíteni. Ezt próbálják az offline világba is transzformálni. Ezenkívül állandóan azonnali megerősítésre, pozitív visszajelzésre várnak, mert ezt szokták meg a közösségi médiában, a „lájkok” világában. Egyetemi hallgatókat még soha nem kellett ennyit dicsérni – tette hozzá az előadó.

Hogy milyen tartalmakat fogyaszt a Z generáció? Magas ingerküszöbű, és egyszerűen fogyasztható tartalmakat. Lehet film, rövid videó, zene. Minden, aminek a befogadása nem hosszú és nehézkes. A kutatások szerint három másodperc van arra, hogy megragadjuk a figyelmüket. Ha ez nem történik meg, elvesztettük őket, és tovabbmennek. Ha sikerül, akkor körülbelül 2,5-3 percünk van arra, hogy elmondjunk nekik valami fontosat. Ahhoz, hogy a média megfeleljen a „figyelemgazdaság” kihívásainak, egyre több, gyorsabb és rövidebb tartalmat (videót) kell kínálniuk, ami örömérzetet vált ki. Egy nap 6-7 órát töltenek el okostelefon használattal, ami hétvégén 10-12 óra is lehet. Gyakorlatilag mindenre ezt használják; tanulás, szórakozás, kapcsolattartás. Az érettebbek újságot is online fogyasztanak, jellemzően csak rövid híreket.

Guld Ádám szerint azonban a Z generáció sem egységes, legalább nyolc alcsoportja van. Köztük megtalálhatók azok, akik még olvasnak, írnak. Persze az ő tevékenyégük is már a digitális térhez kötődik.

Dr. Glózer Rita, tanszékvezető egyetemi docens (PTE) a tartalomgyártó Instaköltők és Booktuberek olvasás- és írásnépszerűsítő szerepéről beszélt. Jelezve: a fiatal olvasók nem tűntek el teljesen, csak a digitális térbe költöztek, és különféle social media csoportokban aktívak; népszerűsítve könyveket, szerzőket, vagy saját írásaikat. Az általuk használt oldalak, alkalmazások a könyvtárosok munkáját is segíthetik (például moly.hu oldal).

Ma már a könyvtáraknak is muszáj tartalomgyártókká válniuk; rövid képes, videós tartalmakkal népszerűsítve szolgáltatásaikat és az olvasást. Mindezt segíti a mesterséges intelligencia is. Lélek Viktor Dániel közösségi média előadó például arról beszélt, hogy az A.I-t hogyan lehet marketing célokra „tanítani” és hatékonyan használni. A napot Tari Annamária klinikai pszichológus, pszichoterapeuta előadása zárta, aki az online tér lelki hatásairól és az online közösségi (olvasó)csoportokról osztotta meg tapasztalatait.