Vezető hírek
Ajándék, ha a mese köztünk van
A mesék személyiségfejlesztő, gyógyító erejéről beszélgettünk és év végi meseajánlatot kértünk Kissné Gaál Zsuzsanna meseterapeutától.
- Minden élethelyzeteknek, életszakasznak megvan a mesebeli párja, melyek segítenek felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt. Sajnos a mesébe rejtett kódot megértését elfelejtették a felnőttek, hiszen a mese eredetileg felnőtt műfaj volt. A sokkal nyitottabb, ösztönösebb gyerekeket is fel kell ma már készíteni, hogy be tudják fogadni a tanításokat. Mi már a világot kívülről szemléljük, a mese pedig belülről hat.
- Ez alatt pontosan mit kell érteni?
- Kiestünk már abból, hogy a világot mi alakítsuk, általunk készített dolgokkal vagy akár földműveléssel. Elfelejtődött, hogy a gondolatnak teremtő ereje van és ezt tudatosan lehet használni. De kezdenek újra egyre nyitottabbá válni az emberek erre a tudásra. El kell nekik mondani hogyan tud gyógyító erővé válni a mese. A hatékonyságát alátámasztja, talán az is, hogy egyetemi akkreditációval lehet egy orvos, pszichológus vagy pedagógus meseterapeuta, Boldizsár Ildikó módszerével. A mesék a kollektív tudatalattiból hozzák a tanításokat, kódolva, mert amikor ezek születtek ez volt a természetes gondolkodási és kifejezési mód. Akkor ezt mindenki értette, minden közösségnek volt mesélője. A mese az élet rendjét tükrözi, s ha ez felbomlik helyre lehet állítani. Felnőtteknél én csoportban dolgozom és érdekes itt látni, hogy ugyanazt a mesét mennyire másképp látják a csoporttagok.
- Hány éves kortól ajánlott ez a terápia?
- Öt éves kortól, bár Boldizsár Ildikó dolgozik koraszülöttekkel is. Az is egyre inkább elfogadott, hogy a kismama meséljen méhen belüli gyermekének. Egybként az újszülöttek és a haldoklók állnak legközelebb ahhoz a világhoz, amit a mese közvetít. Haldoklókat is lehet segíteni velük.
- „Csak” otthoni meseolvasással is segíthetünk magunknak?
- Igen, akár úgy is, hogy felcsapunk egy mesekönyvet és hol nyílik ki, mi kerül elénk. De azt is jó tudni, hogy mi a kedvenc mesénk, aztán gondolkodni rajt, hogy miért. Azt tapasztaltam, hogy a gyerekek kedvence az, amit sokszor meséltetnek, amiben tilos a legkisebbet is változtatni – idézi fel a minden családban ismerős szituációt. – A felnőtteknél nehezebb eldönteni, mert sokszor az hoz tanítást, amit nehezen viselnek, akár idegesítőnek tartanak. Tisztázni kell nemcsak azt, hogy mi a kedvenc mesénk, hanem, hogy abban a történetben éppen hol tartunk. Minden mesének van konfliktusa és a mesén belüli eseményeknek is. Önmagunk megértését segíti, ha látjuk magunkat egy – egy mese valamely helyszínén.
- Ön vezet kifejezetten női csoportot is. Nekem úgy tűnik, mintha a nők útkeresése egyre hangsúlyosabb lenne.
- Valóban egyre nyitottabbak az önismeret felé. Több okból is. Ha önmagukat megértik, jobban értik a gyerekeiket is, akik mindig nagyítós tükröt tartanak a felnőttek elé. De ugyanígy segíti a párkapcsolatot, az egészséges működést és azokat az új szerepeket is, amivel az ősöknek még nem kellett szembenézni. Egyébként a fiúk, férfiak önbizalmát nagyban segítik a mesék, hiszen ott többségében fiú a főszereplő, aki eléri célját, megszerzi a koronát. Fontos momentuma a magyar népmeséknek a cselekvés. A főhősnek célja van, ezért tesz, meglátja a segítőket és elfogadja a segítséget. Ez a cselekvő energia is támogató lehet.
- És mi van a lányokkal? Legtöbbször csak várják a herceget. Elegendő ez egy mai felnőtt nő számára, tud ezzel azonosulni?
- A királynői szerepnek értéke van. Meg kell érni arra, hogy jöjjön a herceg. Akinek párkapcsolati problémái vannak, még nem nőtt fel erre a feladatra. De valóban a női szerepek nehezebben megélhetők a mesékben. Sok fájdalommal jár esetenként az útjuk, például A rózsát nevelő királykisasszony, a Világszép nádszálkisasszony esetében, Hamupipőkéről nem is beszélve.
- Ha már konkrét mesék, akkor van -e kifejezetten az adventi időszakra ajánlás?
- A vallásos, ősi hithez kapcsolódó jellegűeket tudnám ajánlani. A magyar népmesék közül a Szegény ember hídját, amely Krisztus és Szent Péter találkozásáról szól. Vagy Az élet vize című mesét, mely a kitartásról, hitről, szeretetről ad át tanítást, de jó választás lehet A juhász báránya is (Benedek Elek gyűjteményben keresgéljük). Év végére pedig A Nap fája című varázslatos történetet. De azt gondolom, bármelyik magyar népmese kerül is a fa alá, pozitív gondolkodást, hitet, reményt ad mindenki számára. Már maga az, hogy a mese köztünk van, egy ajándék. És szép ajándék lehet, ha meghallgatjuk a nagyszülők meséjét a családtörténetről, mert az is az önismeretet segíti. S minél szélesebb az önismeretünk, annál könnyebb az úton a haladás.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Egy egész nap a méz körülBorünnep a kertbarátoknálNovember 30-ig regisztrálhatnak a társasházak képviselői az égőcsereprogramra Gázóra leolvasónak adta ki magátIdősek napi rendezvény PáterdombonFelszólalt a Fidesz kongresszuson Balaicz ZoltánNemes László festőművész műterem-kiállításaElőadás közben megsérült Besenczi Árpád (Frissítve)Részegen a kerítésnek hajtottJótékonysági műsor a Jézus szíve templomban -
rovatunk hírei
Kifogásolták a Kálvária tér átalakításátKeresztury tette sikeressé Madách MózesétBubla Zoltánra emlékezik a Keszthely Térségi Vállalkozók KlubjaSopronban nyert a ZTE KK Véradókat köszöntöttek ZalaegerszegenTestkép, divat, fenntarthatóságMár látogatható az adventi vásárA közösségi média veszélyes üzemFenntarthatóan fennmaradniÉves összefoglaló kiállítás Gébárton top 10
Látásfogyatékosoknak "adja hangját" az egykori rendőrkapitányNem mindegy, hogy mit jelentett az ügynökA lakókocsizást meg kell tanulniSzakdolgozat a félreállított Mintszenty-utódról, dr. Galambos MiklósrólÚj vezető a Göcseji TudásközpontbanSzülővárosában nyílt életműkiállítása Szényi ZoltánnakZávodszky Istvánra emlékeztekAz eladósodás veszélyei a téli időszakban A szövegfelmondás helyett a test megmozgatása volt a célMesetúra a falumúzeumban