Bemutatta Mintha repülnék című kötetét Szálinger Balázs

A zalai szerző Petőfi Sándor nyomában járt a Felvidéken

Az ott szerzett élményekből született meg a Mintha repülnék (Petőfi nyomán a Felföldön) című kötet, mely a közelmúltban jelent meg a szerző magánkiadásában. A zsebkönyv méretű könyvet Szálinger Balázs a Hevesi Sándor Színház nézőtéri büféjében mutatta be a zalaegerszegi olvasóknak. A színházzal évek óta szoros kapcsolatot ápoló íróval Mihály Péter, a teátrum művészeti vezetője beszélgetett.

Mihály Péter és Szálinger Balázs

Történeti háttérként többek között elhangzott: Petőfi Sándor 1845 tavaszán járt a Felvidéken, ezt követően írta meg „Úti jegyzetek” című prózai művét. Petőfi április elején indult és három hónap alatt járta végig az útvonalat. A költő ekkor különleges élethelyzetben volt, hiszen indulás előtt hagyta ott a Pest Divatlapot, melynek szerkesztőjeként is dolgozott. Ezzel a gesztussal egy irodalomtörténeti változást generált, hiszen ezt megelőzően nem volt olyan, hogy egy költő állásnélküli. Petőfinek az út során a nőkhöz való viszonya is megváltozott, mely későbbi műveiből is jól kiolvasható. Szálinger Balázs szerint korábban sematikus nőkép jellemezte a költőt, az út során azonban okos és művelt hölgyekkel találkozott, beszélgetett, ami megváltoztatta a nőkről való gondolkodását és igényét is. Ez a váltás vezette aztán el Szendrey Júliához, aki méltó szellemi társa lett.

Petőfi "csk" apropó volt

Szálinger Balázst sokan kérdezték arról, hogy mit akart tulajdonképpen ezzel az utazással és könyvvel? Miért indult Petőfi nyomába? Nyilván ő is benne volt egy élethelyzetben, és a problémákat jó volt „kiutaznia magából”. Érdekes párhuzam, hogy ő előtte a Hévíz folyóirattól vált meg, mert nem akart belekényelmesedni egy helyzetbe. Mint mondta, élete végéig szeretne kíváncsi lenni, ám ott már nem érezte ezt. Kezdetben neki sem volt fogalma arról, hogy mit is akar ezzel az úttal, és mi lesz belőle. Útinapló, turisztikai kézikönyv vagy derűs kesergés? Esetleg ez csak egy Petőfi-rajongó irodalmi utazása, lejegyzetelve? A szerző szerint Petőfi „csak” az apropó volt, hiszen a prózai mű mégiscsak Szálinger Balázs érzelmeit, gondolatvilágát tárja elénk.

Ahogy írta: „Petőfi megadja az irányt, de nem mondja meg, mit gondoljak. Tudok rajongani érte, kíváncsi vagyok az ismeretlen vidékre – legfőképpen pedig gondolkodom. Van min. Az út nagy része, talán érdemi része pont az, amiről nem tudok írni, mert órákon át csak gondolkodom, miközben fogynak a kilométerek. Ami itt olvasható, mind akkor készült, amikor éppen álltam.”

Bár Szálinger Balázs jórészt egyedül tette meg a hosszú utat, sosem érezte magát egyedül. Sok emberrel találkozott és barátkozott. Amikor pedig a szakaszok végén elővette a laptopját és felment a közösségi oldalakra, azt látta, hogy sokan követik, üzennek neki, sőt többen előre megrendelték a még meg sem írt könyvét, amit csodának tart. Hiszen az olvasók olyan dologért adtak előre pénzt, ami még nem készült el.

A könyv címével kapcsolatban elárulta: útközben rengeteg halott madarat látott, melyeknek egyik szárnya az égnek meredt, és miközben fújta a szél, olyanok voltak, mintha repülnének. Erről írni is szeretett volna a könyvben, de a sok más élmény miatt csak akkor jutott újra eszébe a halott madarak képe, amikor már elkészült a mű. Így a cím, és a hátsó borító rövid szövege utal e jelenségre.

A rendezvényen Dura Veronika, Kovács Virág, Besenczi Árpád, D. Varga Ádám színművészek olvastak fel részleteket a könyvből.

A szerző a Kölcsey-gimnáziumban is bemutatta könyvét és rendhagyó irodaloórát is tartott (Fotó: Füzesi Dávid 10.K) 

Szálinger Balázs az író-olvasó találkozót megelőzően a Kölcsey Ferenc Gimnáziumba is ellátogatott, ahol a 12.B osztálynak rendhagyó irodalomórát tartott költészetéről, mivel versei a kortárs irodalmi tételek között szerepelnek. Majd a magyar fakultációs diákoknak mutatta be új könyvét.