Vezető hírek
A bennünk rejlő babukamadár
A teátrum február 3-án mutatja be legújabb előadását, a Szépen szóló babukamadár című mesét, Boráros Szilárd rendezésében. A díszlet- és jelmeztervezőnek ez az első rendezői munkája. Szűcs István, a társulat vezetője elmondta: már az idei évad összeállításánál felvetődött, hogy az előadások között mindenképpen legyen népmese is. Boráros Szilárddal többször dolgoztak már együtt, mint tervezővel. Az ő ötlete volt, hogy a Szépen szóló pelikánmadár című bánáti népmesét adaptálják bábszínpadra. Élőzenével, speciális hangzással és látványelemekkel.
Népmese és modern hangzás a Griffben
Hogy hogyan lett a pelikánmadárból Babuka, azt a rendező mesélte el. A babukamadár egy régi elnevezés, a búbos bankát hívták így. A népi kultúrában is megvolt a fából faragott, szárnyát legyezőszerűen szétterítő, felfüggeszthető változata. Az eredeti történet is, és a babuka figurája is megtetszett a rendezőnek, így lett pelikánból babukamadár a Veres András által bábaszínpadra átírt mese.
A rendező elárulta: a babuka egy metafora. Azt az energiát és utat jelöli, amit az ember szeretne önmagában megtalálni. Annál is inkább, mert a mesében az öreg király babukamadara elveszett. Emiatt a király egyre csak búsul. Lánya ígéretet tett, hogy csak ahhoz megy feleségül, aki megtalálja a madarat; de ez nem is olyan könnyű. A rendező szerint mindannyiunkban rejlik egy babukamadár, aki segít megtalálni lelkünkben a helyes irányt.
Az előadást izgalmas élőzene is kíséri; gitáron Nagy Csaba, ütőhangszereken pedig Üveges Anita játszik. A zeneszerző, Takács Dániel elmondta: felmerült a kérdés, hogy manapság egy népmeséhez milyen zene illik, hogy az mai hangzású legyen a közönség számára. Arra jutottak, hogy nem feltétlenül kell hagyományos népzenét játszani ahhoz, hogy a mese autentikus is maradjon, ugyanakkor kortárs is legyen. Elektronikus gitár erősítővel, többszólamú looper pedál, ütős hangszerek adják a zenei alapot. Az Óperenciás tengeren túlra átvezető hidat pedig egy különleges török akusztikus, húros hangszerrel, a yaybaharral jelenítik meg. A dramaturgia, a színészek játéka, a mozgás és a zene egy egységet alkot majd az előadás folyamán.
Szilinyi Arnold (képünkön), aki Jancsi (vagyis a madarat kereső szolgálófiú) szerepét alakítja a darabban elmondta: számára azért fontos a babuka, mert az útkereső ember bátorságát is kifejezi a madár.
Szűcs István végül arról is beszámolt, hogy a bábszínház fennállása óta ebben az évadban adták el eddig a legtöbb bérletet; összesen 4862 darabot értékesítettek. Ez részben örömteli, hiszen többször tudják játszani az egyes darabokat, másrészt viszont ehhez a nézőszámhoz és igényhez már szűkösnek bizonyul a bábszínház jelenlegi tere. Remélik, hogy a jövőben lesz e téren valamilyen pozitív irányú változás.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Aszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca közöttSegítség a balesetet szenvedett családanyánakÚtépítés pénteken a zalaegerszegi Mészáros Lázár utcábanDiákközgyűlés konkrét javaslatokkalCivil jelölteket támogat a Tiéd a Város EgyesületFussunk együtt egy jó ügyért Zalaegerszegen! -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Egy korszak lezárult az Eötvös-iskolábanElkészült az új Hattyú bisztróSzabó T. Anna versekről, csendrőlNőművészet, vagy feminizmus?A kis Annie-val zárul a színházi évad ZalaegerszegenMegjelent D. Bencze Erzsébet új köteteCziffra Fesztivál ZalaegerszegenKeresztury Dezső emlékév színes programokkalA költészet napjára készülnek a Hevesi-színházbanSzamizdat kultúra a Kádár-korszakban