Bűnmegelőző színházi játékok

Interaktív drámaórák az iskolákban

Madák Zsuzsanna színész, rendező, a projekt egyik vezetője érdeklődésünkre elmondta: nem hagyományos értelemben vett színházi előadásokról van szó, hanem olyan drámaórákról, ahol egy problémakört feldolgozva, tulajdonképpen a diákokkal együtt alakul a sztori. Így változatos módon és sokféle nézőpontból lehet közelíteni az egyes témák felé. A TOP pályázat segítségével hat bűnmegelőzési projektet visznek az iskolákba; ez 6x10 előadást jelent. Kilenc előadás mindig a célközönségnek, vagyis a fiataloknak szól, egy azonban kifejezetten felnőtteknek. Szülőket, pedagógusokat, vagy más pályáról érkező érdeklődőket várnak az interaktív órákra – fogalmazott.

Madák Zsuzsanna és Fritz Attila az interaktív óra egyik jelenetében

A drámaórák témái szerteágazóak: a közrend- és vagyoni elleni bűncselekmény, a kisebbségi csoportok megfélemlítése/bántalmazása éppúgy szóba kerül, mint az emberi kapcsolatok közötti határátlépés, az online terek dezinformációkkal terhelt világa, vagy az iskolai zaklatások (bullying).

Madák Zsuzsanna mellett Mihály Péter színész a projekt másik vezetője. Mindketten három-három előadást visznek, és a Hevesi Sándor Színház színészeivel járják az iskolákat. De a felnőttek is megismerkedhetnek az interaktív órákkal. Október 4-én például a színház próbatermébe várták a közönséget két alkalommal is. Délután Értékeink címmel a vagyon elleni bűncselekmény került fókuszba, este pedig a határátlépések az emberi kapcsolatokban. Utóbbi interaktív színházi játék a Detektív Akadémia címet kapta jelezve; a résztvevők nyomozó „tanoncokká” válnak a drámaóra idejére. Tanáruk (Madák Zsuzsanna) pedig egy olyan régi bűnügyet elevenít fel számukra pályakezdő korából, amin azóta is sokat gondolkodik. Mit tehetett volna másképp? Mit kellett volna észrevennie fiatal nyomozóként ahhoz, hogy egy egyszerűnek tűnő, elbagatellizált eset (egy iskolai szerelmi háromszög, ahol tanár-diák viszonyról is szó van) később ne váljon bűncselekménnyé. Melyik szereplőnek mi a felelőssége a történetben? Kitől kérhet segítséget egy diák, ha problémás jelenséget észlel az iskolában?

Na, és ugyanez a diák udvarolhat-e tovább annak a lánynak, aki többször is elzavarta, és szakított vele, vagy egy ponton túl már zaklatásnak, határátlépésnek számít, ha újból találkozóra hívja. Meddig mehet el egy diák, ha féltékeny, és egy tanár, ha szerelmes egy fiatalabb lányba? A szóbeli fenyegetés automatikusan előszobája-e egy későbbi bűntettnek? Persze az sem utolsó kérdés, hogy milyen egy jó nyomozó? Kellenek-e kifinomult „antennák” ahhoz, hogy felismerje; miből lehet később komolyabb bűncselekmény. 

Madák Zsuzsanna azt mondta, hogy a játékok célja nemcsak a direkt prevenció, hanem az, hogy emberi és társadalmi kérdéseket feszegessenek, átbeszélve a problémás részeket. Mégpedig több nézőpontból. Hiszen ha a másik fél viselkedését, szokásait jobban megismernénk és megértenénk, talán sok bűncselekmény elkerülhető lenne. De ugyanilyen fontos arra is rávilágítani, hogy bizonyos szituációkban milyen lehetőségeink vannak? Mikor és kitől kell jogi, pszichológiai vagy egyéb szakmai tanácsot kérni.