Vezető hírek

Alkalmi kiállítás sorozatot indított útjára a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum könyvtára. A becses darabok válogatott bemutatói idén aktuális várostörténelmi jubileumokhoz kapcsolódnak.

A fenti címmel nyílt május közepéig látogatható időszaki tárlat a keszthelyi Balatoni Múzeumban. A nagykanizsai Thúry György Múzeum és a Balatoni Múzeum közös kiállítása a ma is vonzó, kalandosnak képzelt, valóságosan inkább tragikus betyársorsok oldaláról mutatja be, hogy a katonáskodás, annak kikerülése, a viszontagságos és a sokféle formában, tartalommal megjelenő betyárkodás milyen szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban volt egymással a 18-19. században.

Vallás - és kultúrtörténeti jelentősége is van a reformáció létrejöttének, melynek immár 500 esztendeje. Zalaegerszegen egész éves programsorozatot szerveznek a protestáns egyházak ennek tiszteletére, melyet a városi önkormányzat is támogat. Minderről részletesebben sajtótájékoztatón keresztül informálták az érdeklődőket.

A „Kultúrházak éjjel-nappal” országos rendezvénysorozat keretében „Hagyomány a divatban” címmel Hársfalvi György klubkönyvtár vezető nyitotta meg Rezesné Czinderi Andrea és Rezes Gábor népi iparművészi viseletekből összeállított időszaki kiállítását a gyenesdiási községházán, február derekán.

A magyar királyi 9. honvéd önálló gyalogdandár 1939 márciusi kárpátaljai bevonulásának történetét, és a magyar-szlovák fegyveres összecsapás körülményeit tárja fel Molnár András történész (az MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatója) és dr. Szabó Péter hadtörténész (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa) újabb közös kötete.

A reformáció 500 éves jubileumi ünnepségéhez országos pályázaton keresztül csatlakoztak a magyar népművészek is. A cél kettős, egyrészt az emlékállítás, másrészt a ma aktívan alkotó kézművesek munkái járuljanak hozzá a templomi tárgyak, eszközök megújulásához.

Zalaapáti értékeiről képeskönyvet jelentetett meg a település önkormányzata, valamint annak tartalmát összeállító Helyi Értéktár Bizottság. A számtalan fotóval illusztrált igényes kötetet sajtótájékoztató keretében mutatták be a közelmúltban.

A magyar kultúra napjához kapcsolódva rendezte meg hagyományos – immár 17. – évindító sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára. Szó esett az előző év eredményeiről, az idei tervekről, ezenkívül a Zalai Gyűjtemény kiadványsorozat legújabb kötetét is bemutatták.

Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára kiírt pályázat keretében, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Politikai Foglyok Szövetsége Zala megyei Szervezete, valamint az ’56-os Hagyományőrző Egyesület Zalaegerszegen, a Mártírok utcában található, volt ÁVH pincebörtönt, a Kommunizmus Áldozatainak Örökös Emlékhelyeként kívánja megőrizni.

Befejeződött a Szent Katalin katolikus műemlék templom külső felújítása Zalaegerszeg Zalabesenyő városrészében. Az épület külön érdekessége, hogy több évszád építészetének jegyeit viseli, melyet igyekeztek megőrizni a rekonstrukció során.

Hogy jutottunk el a zselés szaloncukor uralkodásától a ma már százféle ízben árusított, fára való édességig, és az iskolák egyszerű fenyőünnepétől a karácsonyi díszbe öltöztetett utcákig?

A magyar holokauszt színházi áldozatai címmel nyílt kiállítás a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában. A tragikus sorsú színészek, rendezők, színházigazgatók életét bemutató tablók a fővárosból érkeztek Zalaegerszegre, az Országos Színháztörténeti Múzeum és a Magyar Színházi Társaság és a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség jóvoltából.

„Népszokások a karácsonyi ünnepkörben a Balaton délnyugati vidékén, Zalában és Somogyban” címmel Gyanó Szilvia, a Balatoni Múzeum néprajzkutatója tartott nemrégiben egy vetített képes előadást a Balaton Színházban.

Helytörténeti érdeklődése jórészt családi indíttatású, hiszen az 1800-as évek közepe óta Zalaegerszegen élnek. Dédapja cukrászmester volt, kávéház tulajdonos. A Kummer kávéház épülete – mely később mozinak is helyt adott – ma is áll a Batthyány utca elején.

A lakosságszám jelentősen nőtt; egy évtized alatt 13 ezerről 18-20 ezerre. Megváltozott a településkép, új városrészek alakultak. A gyárak, üzemek létesítésével pedig olyan termelési kultúra érkezett a városba, ami korábban nem volt ismert. Az 1950-es évekbeli Zalaegerszegen járunk, mely Káli Csaba szerint egy impulzív korszak volt a megyeszékhely életében.

Magyarország középkori, Szent Mártonnak szentelt templomaival kapcsolatos eredményeiket ismertették hazánk neves építészei, régészei, történészei, levéltárosai október végén, Keszthelyen, a Szent Márton-év egyik utolsó tanácskozásán.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának egyik tanulsága, hogy még mindig tudatosítani kell az emberekben, hogy nemcsak Budapesten zajlottak forradalmi események. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban éppen ezért abból a célból szerveződött egy szakmai kerekasztal-beszélgetés, hogy a zalaegerszegi történésekre irányítsák rá a figyelmet.

1956 októberében országszerte egyfajta rituálé zajlott: a vidék tulajdonképpen lemásolta a fővárosi eseményeket. A felvonulások azzal kezdődtek, hogy a tüntetők mindenhol ledöntötték a szovjet hősi emlékműveket, leverték az épületekről a vörös csillagot, kiszabadították a politikai foglyokat.

A fotográfia nélkülözhetetlen a 20. század azonosításához, ezért a történészek nagyon fontos kordokumentumként tekintenek a korabeli felvételekre.

Rendhagyó konferenciával emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára.