A gyermekkori túlsúlyról

A fiatalon felszedett plusz kilóknak
súlyos következményei lehetnek

– A táplálkozási zavarok között kiemelkedő helyen áll az elhízás, míg korábban egy osztályban 1-2 gyerek, addig ma már 3-4 gyermek is túlsúlyosnak tekinthető. Bár vannak, akik épp ennek az ellenkezőjével küzdenek, vagyis túl soványak, de ez kevésbé jellemző.

– Mikor mondjuk egy gyermekre, hogy túlsúlyos?

– A testtömegindexből (BMI) lehet következtetni erre, ami a testsúly és testmagasság egyfajta arányszáma. Ebből viszont nem derül ki, hogy az egyén testsúlyának hány százaléka zsír illetve izom, ezért az adat csak tájékoztató jellegű. Ugyanakkor 25-30 testtömegindex között már túlsúlyról, e fölött pedig elhízásról beszélhetünk. Az utóbbi már akár 100 kilogramm körüli testsúlyt is feltételez, ami egyáltalán nem egészséges hetedikes korban 153 centiméteres magasság mellett.

– Milyen okai vannak az elhízásnak?

– A legtöbb gyermek egyszerűen többet eszik, vagyis azért hízik el, mert túl sok kalóriát visz be. Mindezt jól példázza, hogy a szervi, hormonális okok csak elenyésző számban állnak az elhízás hátterében. Ilyen ok-okozati tényező a pajzsmirigy alulműködése. Sajnos az a jellemző, hogy a gyerekek rosszkor és rosszul esznek. A kikérdezés során azt tapasztaljuk, hogy kihagyják a reggelit, ami a legfontosabb étkezés. Sok gyerek nem is tízóraizik, délben eszik először, de akkor aztán sokat. Mivel jár mindez? Szervezeted észre veszi, hogy nem eszel, el kezd tartalékolni, és amikor először ételhez jut, mindent maximálisan beépít – szoktam nekik mondani.

– A mennyiség mellett a minőség is szerepet játszik. Gondolok a gyorsételekre...

– A gyorsételek rendkívül egészségtelenek, ahogy minden más finomított lisztet, cukrot és sót magas arányban tartalmazó készétel. A cukrozott, szénsavas üdítők sem kivételek. Sajnos, a ma embere, gyereke elfelejtett vizet inni, pedig az anyagcsere-folyamatokhoz víz kell.

– Milyen következményekkel járhat mindez?

– A túlsúly nemcsak esztétikai probléma, de felveti olyan krónikus betegségek kockázatát is, melyek korábban jóformán csak felnőttkorban jelentkeztek. Ilyen a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a vashiányos vérszegénység, a szív és érrendszeri panaszok. A túlsúly jelentősen befolyásolhatja a hormonrendszer működését, ami menstruációs zavarokhoz, a peteérés hiányához vezethet. Gyakoriak a mozgásszervi bántalmak, az ízületi kopások. Szinte minden második gyereknek fáj a térde, mert nem isznak elegendő vizet. A vese ezért nem tudja kiválasztani a méreganyagokat, melyek a térdízületben rakódnak le.

Az állandó étkezési kényszer mögött gyakorta lelki problémák (szorongás, teljesítménykényszer stb.) is állnak, azonban amíg ezek nincsenek tisztázva, kevés az esély a gyógyulásra. Ezért örülünk annak, hogy néhány iskolában már dolgozik pszichológus. Jó lenne, ha minden intézményben lenne, mert elkél a szakember segítsége a gyerekeknek.

– Az iskola-egészségügyi ellátás keretében milyen megelőző tevékenységeket tudnak folytatni?

– A mi feladatunk a szűrés, gondozás, egészségre nevelés és az oltás. Az orvosok a páros osztályok gondozását, míg a védőnők a páratlan osztályok szűrését végzik. Ha valakiről kiderül, hogy túlsúlyos vagy más betegségben szenved, vele személyre szabottan foglalkozunk, beszélünk a szülővel is, majd a gyermeket háziorvosához irányítjuk. A háziorvos általában csak akkor látja a gyereket, mikor beteg, az iskola-egészségügyi ellátás célja éppen ezért az, hogy idejekorán feltárjon, kiszűrjön olyan betegségeket, melyek később, felnőtt korban sokkal több problémát jelenthetnek.