Archivum
A nemzet madara szárnyra kap?
„A bányász különös szerzet, mindig ki akar bányászni valamit a föld kérgéből, éppen azt, amire a társadalomnak szüksége van, de sajnos mindig ott teszi ezt, ahol mások védeni akarnak valamit. A bányász pedig nem hajlandó, nem tud máshová menni, kénytelen ragaszkodni a lelőhelyhez. Ez a konfliktus lényege.” – A kérdésfelvetés a legutóbbi, Zalakaroson megrendezett bányászkonferencia előtt látott napvilágot a testület szakmai lapjában. A Dolomit Kft. ugyan elnyerte 2010. évben Az év bányavállalkozása címet, a cég ügyvezetője, Kozma Sándor kiemelt fontosságúnak tartja a konferencia üzenetét...
A Dolomit Kft. lett az év bányavállalkozása
A föld méhének kincsei a nemzeti vagyon részét képezik. Más szóval: a tulajdonosi jogok az államot illetik, aki e jog gyakorlását – szabályozott keretek között – átadhatja, ami ez esetben az ásványvagyonnal történő gazdálkodást jelenti. Ez a nemzeti érdek szempontjából akkor megfelelő, ha értékszemléletű, vagyis ha az ásványvagyont számba veszi az állam, s a birtokba adás fejében díjat szed. A konfliktusok e jogosítványok átadását követően jelentkezhetnek, hiszen minden érintett – bányavállalkozó, hatóságok, felügyeleti szervek, civil szféra képviselői – a saját szerepét érzi fontosabbnak.
A konfliktusban érintettek hamar rájöttek arra, hogy őszintén – esetleg fehér asztal mellett – beszélve a kérdésekről hamarabb megszülethet a konszenzus, mintha a kioktató hangnemet választanák. Ezért is jött létre a már említett bányászkonferencia, ami a bányászat és a szakhatóságok közötti konfliktuskezelésre fókuszált. E példás módon életre hívott párbeszéd közben a bányák egyre fogyatkoztak, amely napjainkban – a válság, a klímaváltozás, a különféle egyezmények hatására – egyre csak folytatódik. Úgy tűnik hát, oda a szerencse.
Egy történészprofesszor írta egyszer: „a történelem viharában nem azok a népek maradnak fent, akik sokan vannak, akiknek erős a hadserege, vagy a gazdasága, hanem azok, akiknek erős a jelleme.” E gondolat érvényes lehet a bányászatra is: A bányászat olyan, mint a főnixmadár, sokszor elpusztult már, de mindig feltámadt poraiból. A kérdés csak az: a nemzet madara lesz-e?
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Lakossági egészségfelmérés indul Zalaegerszegen2 milliárd forint értékű kutatás-fejlesztési projekt indul ZalaegerszegenMegvannak a ZTE FC következő bajnoki mérkőzéseinek időpontjaiÚj burkolat a Szeliánszky Márta-iskola bejáratánálLégyott Zalaegerszegen - városi sétaHárom bajnoki cím a Zalaszám ZAC szenior atlétáitólAz eladósodás veszélyei- mérlegeljünk körültekintően hitelfelvétel előttÉvnyitó ünnepség a Deák Ferenc TechnikumbanIrodahelyiséget kapott a zalaegerszegi diákönkormányzatGázvezeték-felújítás és útlezárás a zalaegerszegi Mező utcában -
rovatunk hírei
Wolfpack 2025 Makettverseny és KiállításArte vita natura - a 32. GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep zárókiállításaÉvfolyamtalálkozó a Pannon EgyetemenMúzeumok Éjszakája 2025Statárium- drámaelőadás a TörvényszékenXXIX. Göcseji Prószafesztivál a Gébárti-tónálÍgy éltünk a '80-as években - kiállítás a Göcseji MúzeumbanKitekintő - Frimmel Gyula grafikusművész kiállításaEsély Gála 2025Kis képek és műhelytitkok - Nemes László kiállítása top 10
Megnyílt a 2025-ös Vadpörkölt és Bor Fesztivál ZalaegerszegenAusztriai rezidensprogramon járt Tóth Norbert képzőművészA székely atyafi és a magyar humor121 éve született Keresztury Dezső, Zalaegerszeg díszpolgáraIdén is a Gébárti-tónál táboroztak a művészeti gimnazistákVadászom! Utamból Kotródj! a Hevesi Sándor SzínházbanÖtszáz, Keresztury Dezsővel kapcsolatos fotó kerül adatbázisbaÉvnyitó ünnepség a Deák Ferenc TechnikumbanFerenczy Béni-díjban részesült Horváth László szobrászművészFelújítják a Hoffhalter utcát Zalaegerszegen