Levéltár

Tíz millió katona, és ugyanennyi személyi áldozat, közel 3,5 millió besorozott férfi az Osztrák-Magyar Monarchia területéről. Áldozatok, árván maradtak, hadifoglyok és hiánygazdaság. A következményeket még hosszan lehetne sorolni. Száz évvel ezelőtt ért véget az első világháború, melynek négy esztendeje az addigi történelem egyik legszörnyűbb katasztrófája volt.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából szervezett tudományos emlékülést a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A város dísztermében rendezett konferencián tíz zalai születésű, az 1848-49-es szabadságharcban aktív szerepet vállaló főtiszt életéről esett szó.

Zalaegerszeg város egykori vezetőinek életútját és munkásságát foglalja össze a napokban megjelent Városbírók és polgármesterek című, fotókkal gazdagon illusztrált tanulmánykötet.

A város urbanizációs folyamatának és a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat működésének egyik legaktívabb időszakába enged bepillantást az a fotógyűjtemény, mely tavaly nyáron került az MNL Zala Megyei Levéltárának birtokába.

Idén ünnepeljük az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170., valamint az első világháború befejezésének 100. évfordulóját. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára mindkét jeles dátumra megemlékezik ebben az évben.

A közelmúltban jelent meg az Utóvédként a Donnál című könyvsorozat harmadik kötete. Molnár András történész (MNL Zala Megyei Levéltára) és Szabó Péter hadtörténész (Hadtörténeti Intézet) közös munkája nem előzmények nélküli. Három évvel ezelőtt mutatták be a zalai 9. honvéd könnyű hadosztály 1942-43-as történetéről íródott kötet első két részét.

Megjelent az Utóvédként a Donnál című könyvsorozat harmadik kötete. Molnár András történész (MNL Zala Megyei Levéltára) és Szabó Péter hadtörténész (Hadtörténeti Intézet) közös munkája nem előzmények nélküli. Három évvel ezelőtt mutatták be a 9. honvéd könnyű hadosztály 1942-43-as történetéről íródott kötet első két részét. De számos más kiadvány is napvilágot látott már a két szerző jóvoltából.

Két évvel ezelőtt rendeztek a városban konferenciát Csány László születésének 225. évfordulója alkalmából. A tudományos ülés előadásainak bővített anyaga a minap kötet formájában is napvilágot látott.

1986-ban került sor az első zalai közgyűjteményi szakmai napokra, mely azóta is a megyében működő kulturális intézmények egyfajta seregszemléje. A legfrissebb kutatási eredményeket ismertető előadássorozatra kétévente kerül sor.

A reformáció és a protestantizmus történeti kérdéseit helyezte középpontba az a konferencia, melyet a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára szervezett az önkormányzattal közösen, a Reformáció 500 Emlékbizottság támogatásával, a vallás születésének 500. évfordulója alkalmából.

Zalaegerszegre érkezett az az országos vándorkiállítás, mely a reformáció 500. évfordulójának állít emléket. A „Vissza a forrásokhoz” című tárlat a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Reformáció projektjének keretében, a kormány által létrehozott Reformáció Emlékbizottság támogatásának köszönhetően járja az országot.

Időutazásra invitál a közelmúltban megjelent, s immár két alkalommal bemutatott Zalaegerszeg története című kötet. A fotókkal és más dokumentumokkal gazdagon illusztrált képes albumot – mely a város első írásos említésének 770. évfordulójára készült – dr. Gyimesi Endre történész és Seres Péter fotóriporter szerkesztette.

A korszak szereplői jól ismertek, legalább is országos és világpolitikai viszonylatban; a helyiek viszont kevésbé. Miért merült feledésbe a II. világháború időszakának zalaegerszegi polgármestere? Annak ellenére, hogy dr. Tamásy István elég hosszú ideig, 1936-tól 1945-ig vezette a várost.

Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából rendezett a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára az önkormányzattal közösen várostörténeti konferenciát.

A Honvédelemért Kitüntető Cím III. fokozata elismerésben részesült Molnár András, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatója a Honvédelem Napja alkalmából.

Hősök és/vagy áldozatok – Zalai honvédek a második világháborúban, 1940-45 címmel rendezett konferenciát a város dísztermében a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára.

A reformáció 500 éves jubileuma alkalmából hirdetett országos versenyt diákoknak a Magyar Nemzeti Levéltár. Az „Utazás Wittenbergbe” című vetélkedő kapcsán a Zala Megyei Levéltár is igyekezett mozgósítani a megye iskoláinak felső tagozatos-, és középiskolás diákjait.

Azt mindenki tanulta az iskolában, hogy 1517 októberében Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes a wittenbergi vártemplom kapujára tűzte 95 pontból álló tézisét. Fellépve ezzel a katolikus egyház „hibái”, főleg a pápa által elrendelt búcsúcédulák árusítása ellen. Idén 500 éves a reformáció, melynek keretében országos és megyei programok zajlanak.

A magyar királyi 9. honvéd önálló gyalogdandár 1939 márciusi kárpátaljai bevonulásának történetét, és a magyar-szlovák fegyveres összecsapás körülményeit tárja fel Molnár András történész (az MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatója) és dr. Szabó Péter hadtörténész (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa) újabb közös kötete.

A magyar kultúra napjához kapcsolódva rendezte meg hagyományos – immár 17. – évindító sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára. Szó esett az előző év eredményeiről, az idei tervekről, ezenkívül a Zalai Gyűjtemény kiadványsorozat legújabb kötetét is bemutatták.