Levéltár

Napjainkban egyre többen vágnak bele – akár teljesen laikusként is – családfakutatásba, hiszen szinte alig van olyan ember, akit ne érdekelne valamilyen szinten dédszülei, ükapái, vagy épp szépanyái múltja.

Kétévente számolnak be a megyében működő közgyűjtemények munkatársai az intézményekben zajló aktuális kutatásokról. A több mint harminc évvel ezelőtt életre hívott Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napok szervezője idén a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára volt.

A középkori Zala megye templomainak történetétől kezdve, egészen a bazitai TV-torony 1970-es felépítéséig kalandozhatunk a megye és a város múltjában egy új levéltári kiadványnak köszönhetően.

Már nemcsak előröl, a Széchenyi tér felől, hanem hátulról is érdemes megnézni a felújított Kvártélyház és levéltár épületét. Sőt oldalról is, mert az antikvárium ablakába helyezett színes könyvek most nagyon szépen kirajzolódnak. Az állványzatot kívülről elbontották, most a belső udvar rekonstrukciója kezdődik.

Szent István Napja alkalmából, példaértékű városvezetői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült Zalaegerszeg korábbi polgármestere, dr. Gyimesi Endre. Az elismerésre Balaicz Zoltán polgármester és dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke közösen terjesztette fel.

A levéltár legidősebb kutatóját köszöntötték fel a minap az intézmény munkatársai, 95. születésnapja alkalmából. Buza Sándor nyugalmazott közgazdász – aki fiatal kora óta az irodalom és a történelem iránt is érdeklődik – több mint húsz éve látogatja rendszeresen közgyűjtemény kutatószolgálatát. A helyszínen a jeles alkalomból ezúttal nemcsak iratanyagot, hanem ajándékot is kapott.

A felújítás alatt álló kvártélyházat takaró állványzat hálója mögé a napokban visszakerült a keleti homlokzati timpanont díszítő megyecímer és az azt körbefogó két női alak.

Egyháztörténet és várostörténet egyben. Röviden így lehetne összefoglalni a Zalaegerszegi Füzetek kiadványsorozat legfrissebb, 15. számát, mely a Mária Magdolna plébániatemplom 18-19. századi történetét dolgozza fel.

A Tanácsköztársaság 100. évfordulója apropóján rendezett tudományos ülést a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A város dísztermében megtartott konferencián – melyen Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt – főleg a Zala megyei események (beleértve Lendvát is) kerültek fókuszba, de némi dunántúli kitekintésre is sor került.

Megújul a kvártélyház és a hozzá szervesen kapcsolódó levéltár épülete. Az eredetileg katonák, majd megyei tisztségviselők szálláshelyeként funkcionáló ház 1765-ben épült. Az idők folyamán többször is bővítették, és funkciója is változott. Az ingatlan bár két házszám alatt szerepel (Széchenyi tér 3. és 5.) mégis egységesen kezelik, hiszen belül egy összefüggő épületről van szó.

A város középkori történetét foglalja össze az a készülő kiadvány, mely a tervek szerint ebben az évben jelenik meg az Egerszegi Füzetek sorozat részeként. Az „Egurscug birtoktól Egerszeg végvárig” című könyv szerzői, dr. Bilkei Irén főlevéltáros és dr. Vándor László régész, évtizedek óta kutatják a témát.

A tavalyi eredmények, az idei tervek és a 2019-ben induló országos e-ügyintézés is szóba került a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának hagyományos kultúra napi sajtótájékoztatóján. Az esemény vendége ezúttal dr. Mikó Zsuzsanna, az MNL általános főigazgató-helyettese volt.

Mindig spórolni kell. Ez legkönnyebben úgy kivitelezhető, ha a kiadásainkat pontosan feljegyezzük egy klasszikus füzetbe. Mondjuk fél évszázadon keresztül. Hogy aztán a megőrzött füzetek a történészek számára is fontos dokumentumként szolgáljanak.

A reformáció tavalyi 500. évfordulója alkalmából átfogó gyűjtőmunkába kezdtek az ország levéltárai, hogy felkutassák az 1517-ben indult vallási mozgalom adott megyére vonatkozó dokumentumait.

Lótenyésztés és vízszabályozás Zalában, a balatoni gőzhajózás életre hívása, szerteágazó kapcsolatrendszer a reformkori zalai ellenzékkel; különösképpen Deák Ferenccel. Talán nem is gondolnánk, de e fenti „történések” központi szereplője Széchenyi István.

Hatvanöt éves korában váratlanul elhunyt Kapiller Imre, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának Pauler Gyula-díjas, nyugalmazott levéltárosa – adta hírül az intézmény szeptember 13-án.

Már hosszú ideje üresen áll a zalaegerszegi volt Kaffka Margit leánykollégium több mint háromezer négyzetméteres épülete. Többször született döntés az értékesítéséről, de az eladási kísérletek sikertelenek voltak. A városi közgyűlés legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a Mártírok u. 5. számú ingatlant térítésmentesen állami tulajdonba adja. (A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. előtt már ismert e szándék.)

Tíz millió katona, és ugyanennyi személyi áldozat, közel 3,5 millió besorozott férfi az Osztrák-Magyar Monarchia területéről. Áldozatok, árván maradtak, hadifoglyok és hiánygazdaság. A következményeket még hosszan lehetne sorolni. Száz évvel ezelőtt ért véget az első világháború, melynek négy esztendeje az addigi történelem egyik legszörnyűbb katasztrófája volt.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából szervezett tudományos emlékülést a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A város dísztermében rendezett konferencián tíz zalai születésű, az 1848-49-es szabadságharcban aktív szerepet vállaló főtiszt életéről esett szó.

Zalaegerszeg város egykori vezetőinek életútját és munkásságát foglalja össze a napokban megjelent Városbírók és polgármesterek című, fotókkal gazdagon illusztrált tanulmánykötet.