2022.10.03., hétfő - HelgaZalaegerszeg időjárása

Levéltár

Kocsmák, kávéházak tündöklése és bukása
egyszervolt

Kocsmák, kávéházak tündöklése és bukása

A vendéglátás szóról mindenkinek valami könnyed eszem-iszom jut eszébe, de ritkán gondolkodunk el azon, hogy egy-egy város éttermeinek, kocsmáinak, kávéházainak múltja milyen társadalomtörténeti adalékokkal szolgál.
Egy zalai követ pozsonyi élete
egyszervolt

Egy zalai követ pozsonyi élete

A pozsonyi diétán zajló események és egy zalai követ mindennapjai elevenednek meg Molnár András történész, a Zala Megyei Levéltár igazgatójának legújabb könyvében. A szerző az 1825-1833 közötti időszakra fókuszálva mutatja be Deák Antal (Deák Ferenc testvére) politikai tevékenységét, a pozsonyi hétköznapokat, sőt a képviselő magánéletébe is bepillantást nyerhet az olvasó.
Levéltárosok családtörténetei
egyszervolt

Levéltárosok családtörténetei

Egyszerre volt rendhagyó, tudományos és kicsit személyes az a konferencia, melyet az NKA támogatásával rendezett a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára a város dísztermében. A történészek, levéltárosok ezúttal saját családjuk múltját vették alapul, ezen keresztül mutatva be a viharos évszázadokat, illetve a kutatás módszertani sokszínűségeit.
Polgári jogviszony és nemzeti önállóság
közélet

Polgári jogviszony és nemzeti önállóság

A hagyományokhoz híven a Deák Ferenc téren vette kezdetét a március 15-i városi ünnepségsorozat Zalaegerszegen. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 174. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen "a haza bölcsének” szobránál Vigh László országgyűlési képviselő mondott beszédet.
Kapcsolatfelvétel Herszonnal; több mint 60 éve
egyszervolt

Kapcsolatfelvétel Herszonnal; több mint 60 éve

Az elmúlt napokban sokszor hallottuk a híradásokban Herszon nevét, ezúttal háborús kontextusban, hiszen az orosz csapatok elfoglalták a Dnyeper torkolatánál fekvő kikötővárost. Normális esetben viszont arról is szólhatnának a helyi hírek, hogy 60 esztendős a Zalaegerszeg-Herszon közötti testvérvárosi kapcsolat, ami 1962-ben vált hivatalossá. A landorhegyi városrész is ekkoriban kapta a Herszon lakótelep nevet.
Évértékelés és kötetbemutató
kultúra

Évértékelés és kötetbemutató

Egy év kihagyás után ismét megrendezte év eleji sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A közgyűjteményben 2001 óta hagyomány, hogy a magyar kultúra napja alkalmából értékelik az előző esztendőt, és tájékoztatnak a következő időszak eseményeiről. A rendezvény tavaly a vírushelyzet miatt maradt el.
Változó Csány-kultuszok a szobor körül
egyszervolt

Változó Csány-kultuszok a szobor körül

Kilencven évvel ezelőtt, 1931 októberében avatták fel Zalaegerszegen Csány László vértanú szobrát. Már a szoborállítás története, sőt viszontagsága is érdekes, hiszen az ötlettől (Borbély György 1904-ben tett rá javaslatot) a megvalósulásig 27 év telt el. A napokban rendezett közgyűjteményi konferencián azonban más elemzési szempontok mentén esett szó a köztéri alkotásról.
Több mint harminc éve rendeznek szakmai napokat
kultúra

Több mint harminc éve rendeznek szakmai napokat

Az 1980-as évektől kezdve rendezik meg kétévente a Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napokat, mégpedig a magyar tudomány ünnepe napjához (november 3.) kapcsolódóan. A kétnapos tanácskozáson a megye múzeumainak, könyvtárainak és a levéltárnak a munkatársai számolnak be legfrissebb kutatásaik eredményeiről.
A mezőváros múltjától a kaszaházi strandig
egyszervolt

A mezőváros múltjától a kaszaházi strandig

A középkori mezőváros és az egerszegi végvár történetétől kezdve egészen a 20. századi strandolási szokásokig hallhattak előadásokat az érdeklődők a legutóbbi várostörténeti konferencián. Az Arany Bárány Hotel télikertjében rendezett esemény a városi önkormányzat és a TOP egyik projektje révén valósult meg.
Kollektivizálás, államosítás, elitcsere
egyszervolt

Kollektivizálás, államosítás, elitcsere

A közelmúltban jelent meg könyv formájában a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettesének, dr. Káli Csabának a doktori disszertációja. A "Zala megye szovjetizálása 1945-1950" című, 460 oldalas tudományos értekezés szakmai alapokra támaszkodva, ám mégis közérthető, sőt szórakoztató módon mutatja be a megye (és az ország) történetének egyik legsötétebb időszakát.
Fotókon a létező szocializmus
egyszervolt

Fotókon a "létező szocializmus"

Klasszikus és módosított Kádár-kockák, félbehagyott építkezések, realitást nélkülöző homlokzati elemek, fóliasátras előkertek, meg kissé elhanyagolt közterületek. Jellegzetes falusi utcaképek a ’80-as évekből. Beleértve a vegyesboltot, italboltot és a falakhoz támasztott kerékpárokat is.
Helyi arcok, helyi sorsok a 19-20. századból
egyszervolt

Helyi arcok, helyi sorsok a 19-20. századból

Életükben ismert, és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19-20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.
Két megszálló, 1331 zalai civil áldozat
egyszervolt

Két megszálló, 1331 zalai civil áldozat

Kemény, megpróbáltatásokkal teli időszakot élt át Zala megye lakossága 1944-45-ben. Előbb a nyilas karhatalom kényszerítette „engedelmességre” a lakosságot, miközben zajlott a zsidóság deportálása. Az 1945 márciusában bevonuló orosz csapatok sem hozták el a várva várt felszabadulást. Megszállóként viselkedtek, raboltak, fosztogattak, erőszakoskodtak.
Mitől mezőváros a mezőváros?
interjú

Mitől mezőváros a mezőváros?

600 éve említette először egy királyi oklevél Zalaegerszeget mezővárosként. A jeles alkalomból a dokumentum írásképi rekonstrukciója a város Dísztermének vitrinébe került. A szövege hiteles, azt azonban nem tudjuk, hogy hogyan nézett ki pontosan az eredeti oklevél.
Katonai veszteségek, civil áldozatok
egyszervolt

Katonai veszteségek, civil áldozatok

Olajhelyzet, bombázás, hadikórházak, gettósítás, erőszak, zabrálások, polgári és katonai áldozatok. Néhány kulcsfontosságú szó, mellyel röviden leírható az 1944-45-ös esztendő. A második világháború 22 milliárd forintos vagyoni veszteséget, és hozzávetőleg 950 ezer fős emberáldozatot jelentett az országnak.
Trianon és Zala megye – tudományos konferencia a Díszteremben
egyszervolt

Trianon és Zala megye – tudományos konferencia a Díszteremben

A trianoni békediktátum Zala megyei hatásairól és hosszabb távú következményeiről szólt az a tudományos konferencia, melyet június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján rendeztek meg a város Dísztermében. Az eseményt eredetileg a békeszerződés 2020-as, 100. évfordulójára tervezték, ám a világjárvány miatt csak most kerülhetett rá sor. A TOP-projekt keretében megvalósuló konferencia szakmai koordinátora dr. Paksy Zoltán főlevéltáros, a MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa volt.
Ötvenes évek, munkástörténet, női eszménykép
interjú

Ötvenes évek, munkástörténet, női eszménykép

Februártól új történész kollégával bővült a Göcseji Múzeum csapata. Erős Krisztina persze nem ismeretlen a helytörténet iránt érdeklődőknek, hiszen eddig a levéltár munkatársaként dolgozott; több tanulmány szerzője, és számos konferencia előadója is volt.
Dokumentumok a keleti hadszíntérről
egyszervolt

Dokumentumok a keleti hadszíntérről

Egy tíz éves kutatómunka eredményeképpen jött létre az a dokumentumkötet, mely izgalmas és megrendítő történeti források segítségével tárja fel a keleti hadszíntérre vezényelt, magyar királyi 47/III. honvéd zászlóalj történetét. A "Zalaegerszegi honvédek a keleti arcvonal mögött" című kiadvány szerzőpárosa – Molnár András történész (a MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatója) és dr. Szabó Péter hadtörténész (a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa) – nem ismeretlen az olvasók előtt.
122 éves ebbárca Bécsből
klasszik

122 éves ebbárca Bécsből

Egy régi, Zalaegerszegről származó apró tárgy, mégpedig egy ebbárca került elő Bécsben. A szerencsés hazatérést követően a bilétát ezentúl a Göcseji Múzeum őriz.
Nincsenek instant történelmi igazságok
interjú

Nincsenek instant történelmi igazságok

A közelmúltban védte meg doktori értekezését Káli Csaba történész, a MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese. A „Zala megye szovjetizálása 1945 és 1950 között” című disszertáció mintegy ötszáz oldalon keresztül elemzi a megye 2. világháború utáni történéseit; a szovjet csapatok bevonulásától kezdve egészen a tanácsrendszer kiépítéséig.
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK
1-20   21-40   41-60   61-80