Archivum
Vármegye régi térképeken
Zala megye területi változásait mutatja be az a kiállítás, mely jövő hét végéig látogatható a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A "Zala megye régi térképeken" című tárlaton az 1520-as évektől egészen az 1980-as évekig láthatók nemcsak a megye határainak, hanem a térképkészítés módszereinek változásai is.
Kiállítás a könyvtárban
Zala országos viszonylatban nagy megyének számított, hiszen területe a trianoni békéig, majd a második világháborút követő megyehatár-módosításokig szlovéniai és horvátországi, valamint Balaton-felvidéki részeket is magába foglalt. A kiállítást a Múzeumok éjszakáján Káli Csaba történész, főlevéltáros (Zala megyei levéltár) ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint mondta: már az ókorban is tudtak pontos térképeket készíteni, így eleink munkái egyáltalán nem alábecsülendők. Még akkor sem, ha ma gyakran megmosolyogjuk, vagy furcsának találjuk a régi térképek ábrázolásait. Ez főleg a tájolás miatt van, hiszen a mi szemünk az észak-dél irányhoz szokott: a térkép felső széle mutat észak felé. Ez azonban nem mindig volt így. Ahogy a mostani tárlaton bemutatott legrégibb térképen (1528) is látszik az észak-dél irány inkább átlósnak tűnik; persze más volt az akkori térképek méretezése és fokhálós beosztása is. A 16. században még fadúccal nyomták a térképeket, a réznyomatos változatok csak később terjedtek el.
Zala vármegye egy 1792-es térképen már teljesen önállóan szerepel. A levéltárosok sokáig azt hitték, hogy ez az első ilyen térkép a megyéről, ám előkerült egy 1789-es példány is, igaz rossz állapotban.
1918-ból már egy színes atlasz ábrázolja a megyét. Általánosságban is elmondható, hogy a színes térképek a század első felében terjedtek el, és ekkortól használtak egyszerű nyomtatott térképeket is.
A történész a II. világháborút követő évekről elmondta: egy 1957-es térképen már a "csonka" Zalát láthatjuk. A tapolcai, keszthelyi, sümegi (és még korábban a balatonfüredi) járás ugyanis Veszprém megyéhez került. A hiedelmekkel ellentétben ez nem Rákosi bosszúja volt. Sokkal inkább arról volt szó, hogy a kommunista hatalom úgy gondolta, hogy a Balaton-környék hatékonyabb fejlesztése érdekében célszerűbb, ha csak két megyéhez (Somogy, Veszprém) tartozik a tóvidék. 1979-ben aztán – Kádár János döntése értelmében – a keszthelyi járás visszakerült Zalához. Erről tanúskodik egy a 80-as években készült plasztik dombornyomat is.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
80.000 forintért kellett meghalnia - Nyitott porták, nyitott szívek - Tavaszi portanyitogató a Zala-völgyébenTöbb zalaegerszegi helyszínen ültettek fát a VG Kft. munkatársaiVáltozik a zalaegerszegi helyi autóbusz-közlekedés április 26-tólA Fidesz-KDNP frakció a legfontosabb közgyűlési döntésekrőlTojáskeresés sok csokival a Göcseji FalumúzeumbanZalaegerszeg fejlődött a legdinamikusabban 2014-2024 közöttSzombaton húsvéti piac lesz Zalaegerszegen, sonkakóstolóvalNagypénteken is nyitva lesz a zalaegerszegi VásárcsarnokTöbbször reggelizne a magyar úgy, mint húsvétkor, de nincs rá ideje -
rovatunk hírei
Írások szerelemről, szőlőrőlFejezetek Zalaegerszeg évszázadaibólLúdláb a Pontházban, krémes a BáránybanAmiről a sírkertek mesélnekSzulejmán újra meghódítja hazánkat?Szüleink, nagyszüleink iskolájaCsaládi dokumentumokat vár a levéltárNemcsak a diktátor, a rendszer is rosszKözel kerülni a tárgyakhozKonzervatív ízlés, könnyed szórakozás top 10