A Baumgartner-malom

Vízimalmok nyomában

Elmondták, 2005 óta gyűjtik a dokumentációkat Jakosa Árpád, Marx Mária és Hajdu Imre közreműködésével. Ekkoriban készült egy tanulmány Molnár Lászlónak köszönhetően a zalai vízimalmokról Jakosa Árpád fotóival. Ennek kapcsán kialakult egy kis közösség, mely egyre inkább szívügyének érezte ezen építmények (valamint a folyó, a Zalavölgy és a Zalarét) sorsát. Gyalogtúrát, bejárásokat szerveztek, fotókat készítettek és gyűjtöttek, felkeresték a tulajdonosokat, leszármazottakat, a helyi lakosokat.

- Szerettünk volna közzétenni egy gyűjteményt, hogy ne kerüljenek feledésbe ezek a malmok. A jelenkor amúgy is vesztese a környezetvédelemnek, a vizes helyek rekonstrukciója nagyon sürgető lenne. Bár vannak lépések ez ügyben, de konkrétumokról még nem tudunk. Sajnos keveseknek fáj ez a helyzet, és így egyre romlik az – mondta dr. Izsák János.

A Hencz-malom

Az adatgyűjtésben közreműködők társadalmi munkában dolgoztak. Céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet a Zalarét állapotára, s az utókornak dokumentáció szintjén megmentsék az egykori vízimalmok világát.

- Kevés malom maradt fenn, teljesen eltűntek, esetleg romok, maradványok találhatók még vagy csupán a föld alatti részek – tette hozzá Kummer Gyula, ez utóbbira példa a családjuk tulajdonában lévő egykori Baumgartner malom.

- Jó lenne megfogni, megvédeni a vizet, nem megszabadulni attól. Hasonló gondolkodású emberek összefogását reméljük, hogy mit lehetne még tenni ez ügyben. Legalább duzzasztókat, zsilipeket kellene építeni. Igaz, hogy régen évi két áradás volt, de ehhez igazították az építkezést, a malmoknak köszönhetően nem okozott kárt a víz, viszont a rétet táplálta – tette hozzá Izsák János. A nagyobb publikáció miatt tartottak már előadást a témában a Zalaegerszegi Lokálpatrióta Klub szervezésében, illetve Kapolcson.

A Németh-malom

- Az egykori "nagy" Zala megye területén még közel 200 gőz –és vízimalmot tartottak számon az 1800-as évek végén. Mi csak az 1949-es összeírástól kezdtük a gyűjtést, katonai felmérések alapján. Az útviszonyok és a közlekedési helyzet miatt volt sok malom. Gyakori, hogy a régi malomra épült az új, s jellemző volt a környéken a Malom utca elnevezés is. Új malom alatt a közel 100 éves építményeket értjük, az ennél régebbiekről valóban kevés az információ. A kérésünk az lenne, ha valakinek még akad korabeli fotója, azt szívesen vennénk, hogy minél teljesebb legyen a gyűjtemény – tette hozzá Kummer Gyula.

A Wikipédián az 1949-ben a Zala folyó mentén többnyire még működő 42 malom leírása, fotója található. Forrásként Molnár László, Jakosa Árpád, Izsák János, Kummer Gyula és Gerse Károly dokumentációit használták fel. Tervezik az enciklopédia szócikk angol nyelvű verzióját, szintén önkéntes közreműködéssel.

(Archív fotók ügyében kummer.gyula@gmail.com e-mail címen, vagy a 20-914-0886-os telefonszámon várják a jelentkezőket.)