Szabó Sándor festőművész emlékkállítás

Szabó Sándor (1923-1986) a Képz?mővészeti F?iskolát 1952-ben végezte el, Berény
Róbert és Bernáth Aurél tanítványaként. Ezt követ?en több f?városi nagyüzemben
képz?mővészeti szabadiskolát vezetett. A festés mellett könyvillusztrációval is foglalkozott, a
Magvet?, a Szépirodalmi és Ifjúsági kiadóknál. 1961 óta Zalaegerszegen élt és dolgozott.
Rendszeresen szerepelt f?városi (Nemzeti Galéria, Ernst Múzeum, Mőcsarnok), vidéki önálló
és kollektív tárlatokon (Pécs, K?szeg, Kaposvár, Sopron stb.). Jugoszláviában is több
alkalommal állított ki, 1969-ben a "Pannónia 69" nemzetközi kiállításon különdíjat kapott.
Tanulmányúton járt Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Olaszországban (Zalai
Életrajzi Kislexikon).
Mővészetét alapvet?en az összefogott, er?teljes formák és a végletekig leegyszerősített
eszköztár jellemzik. Akvarelljein el?szeretettel használta ki a vízfesték kontúrokat elmosó,
formákat feloldó spontaneitását. Kedvenc témáját a zalai, göcseji nép mindennapi élete és
építészete, valamint a modern id?ket szimbolizáló olajipari létesítmények képezték. Portréi
nem tükröznek érzelmeket, de éppen szenvtelen, dokumentatív jellegükkel jellemzik a
gondosan kiválasztott, sokszor napi tevékenységük közben ábrázolt modelleket. Szabó két
korszak határán álló festészetében a jelen és a múlt találkozik, és a kett? jellemz?i karakteres
egyéni stílusban ötvöz?dnek.
A Szabó Sándorra emlékez? kiállítás a Göcseji Múzeum és a Magyar Olajipari Múzeum
közös rendezvénye, melyen a két intézményben ?rzött képeken kívül a családtól
kölcsönkapott alkotások is bemutatásra kerülnek.