Jövőkép a (kis)települések előtt

Beszélgetés Vigh László országgyűlési képviselővel

– Úgy értékelem, elfogadható az önkormányzatok 2011-re tervezett finanszírozása a központi költségvetésben, mivel az idei évhez hasonló normatívákkal számolhatnak jövőre – hangsúlyozta kérdésre válaszolva Vigh László. – Az önkormányzatok gazdasági egyensúlyának helyreállítását célozza meg továbbá az ÖNHIKI rendszerének átalakítása. A kormány előtt van egy módosító indítvány, mely 28 milliárdos előirányzatot határoz meg erre a célra 2011-ben.

Mindemellett türelmet kér az önkormányzatoktól, hiszen tartania kell az IMF által meghatározott 3,8 százalékos hiánycélt. A kormány gazdaságpolitikájának nagyon fontos alappillére a munkahelyteremtés, mert tarthatatlan az az állapot, hogy 3,2 millió foglalkoztatottból csupán 1,6-1,7 millió ember végez produktív termelőmunkát. A 2011 januárjában induló Új Széchenyi Terv legfontosabb célja: a foglalkoztatás dinamikus bővítése, tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely létrehozása.

–  Az új Széchenyi Terv milyen fejlesztési lehetőségeket kínál a kistelepüléseknek?
– Ugyan a 2007–2013-as uniós tervezési időszak felénél tartunk, a rendelkezésre álló források mintegy 85 százalékát azonban elköltötte már a korábbi szocialista kormányzat. Ez a kiadás véleményem szerint nem látszik meg a kisfalvakon. Az Új Széchenyi Tervben a kis- és középvállalkozások hazai és uniós forrásokkal való támogatása kap hangsúlyt a korábbiakkal szemben.

Óriási pénzeket költöttek ugyanis olyan gazdasági beruházásokra, melyeknek munkahelyteremtő hatása csekély volt. Az új gazdaságélénkítő programban a kisfalvakban működő vállalkozások is forráshoz juthatnak a helyi foglalkoztatást erősítve. Aggasztónak tartom azt, hogy az elmúlt három évben az uniós források nagy részét a vidékfejlesztés területén is már elköltötték, így az 1400 milliárdból erre a célra már csak 200 milliárd áll rendelkezésre.

– A helyi, családi vállalkozások ösztönzését segíti a kistermelői rendelet módosítása.
– A kormány elsők között hozta meg ezt az intézkedést, mely lehetővé teszi kistermelői termékek értékesítését negyven kilométeres távolságon belül, boltokba, vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is. Ez a rendelkezés is visszaköszön elképzeléseinkben, melyet zalai szervezetünkben, a Faluban Gondolkodók Társaságában meghatároztunk a falvak önfenntartatási képességének újraélesztése érdekében.

A zalaegerszegi méhészfesztivál nyitónapján beszéltem a jelenlévő méhészekkel, hogy a kormány intézkedéseivel a helyi és családi vállalkozásokat is támogatni kívánja, így többek között a mézfeldolgozást. Természetesen az is nagyon fontos, hogy a helyi termékeknek helyben legyen piaca, melyek létesítésére ugyancsak rendelkezésre állnak majd támogatási források. A helyi termékek előállításának szorgalmazása nemcsak a helyi gazdaságot valamint a települési identitástudatot erősíti, hanem rendkívül fontos élelmiszer-biztonsági kérdés is. Úgy vélem, a fogyasztó számára az a legmegnyugtatóbb, ha tudja, honnan származik, illetve hogyan készült az adott termék.

– A közszférában tervezett létszámcsökkentések érinthetik-e a kis önkormányzatokat?
– Egyáltalán nem, hiszen a kisfalvakban a minimális létszámban vagy az alatt dolgoznak az emberek a polgármesteri hivatalokban. Ez azért is lényeges, mivel a kisebb településeken gyakorta az önkormányzat a legnagyobb, vagy az egyetlen foglalkoztató. Jómagam nagy reményt fűzök az új nemzeti közfoglalkoztatás programjához, mely lehetővé tesz, hogy az önkormányzatok mellett a vállalkozások is foglalkoztathatnak közmunkásokat.

– Mit kíván az önkormányzatoknak a 2011-es esztendőre?
– Képletesen szólva, tart még a bajnokság, de minden reményünk megvan arra, hogy már 2011-ben beindul a magyar gazdaság növekedése, ami majd kedvezően hat a beruházásokra és a fogyasztásra, valamint az állami költségvetésre.