Archivum

Magam sem hittem volna...

2010. február 02. kedd, 12:34

Címkék:

A Lokálpatrióta Klub januári vendége volt dr. Ferenczy Sándor főorvos, aki a város múltjára és fejlődésének néhány szeletére mutatott rá képeslapgyűjteménye és fotói segítségével.

Zalaegerszeg régen és ma

Nyolcvanezer darabos képeslapgyűjteménnyel büszkélkedhet Ferenczy Sándor, melyekből 660 darab kapcsolódik Zalaegerszeghez. Ezek nyomán kezdte el kutatni a város néhány nevezetes épületének történetét, az évek során betöltött különböző funkcióit, egyéb érdekességeket. Ezen ismeretek alapján hívta időbeli kirándulásra az érdeklődőket, akik még soha ilyen nagy számban nem vettek részt a klub rendezvényén.

Az előadás nemcsak a város múltját érintette azonban, hanem magának a képeslap kialakulásának történetét is, megemlítve a jeles hazai és külföldi kiadókat. Zalaegerszegen ezekből az első világháború előtt tíz is működött.

A képekkel való manipulálás nemcsak napjainkhoz köthető fogalom, ezekre is felhívta a figyelmet néhány képeslap kapcsán a gyűjtő. A város régi épületeinek megóvására, az eredetinél szinte szebb állapotba hozására mutatott rá a Zsinagóga és az Olai templom fotóinak felvillantásával.

Ellenpélda is akadt, különösen a vasútállomás és az azzal szomszédos épület régi fénye veszett el teljesen az átalakítások során. De elhanyagoltak a város középületein lévő címerek, olyannyira, hogy szinte felismerhetetlenek, hívta fel a figyelmet Ferenczy Sándor. Az érdekességek közé tartozik a Csány-szobor mellékalakjának históriája, az egykor nagy sajtóvisszhangot kiváltó Ady-iskola emeleti erkélyei vagy a Deák-szobrot körülvevő kerítés.

A tűzoltótoronyból nyíló pazar kilátást csak a képeslapok segítségével élvezhetjük, ahogy a református templom eredeti tervrajza is így foroghat közkézen. A kevésbé örömteli tények közé tartozik, hogy számos, szebb napokat látott épület ma használtruha-kereskedésnek biztosít helyet, mely nem éppen a fényes gazdasági élet mutatója.

– Sok helyről gyűjtöttem össze az ismereteket, és előkerültek olyan dolgok, melyeket magam sem hittem volna. Így a csácsbozsoki kastély (ma iskola) képe egy 1910-ben kiadott képeslapon. Egyébként a gyűjteményem kedvenc darabjai a magyar várakat mutatják be.
Akik szívesen betekintenének ezen régi képi világba, ajánlhatjuk Megyeri Anna: Utcák, terek, emberek című könyvét, mely nagy részben támaszkodik Ferenczy doktor gyűjteményére.
Az előadásnak a téma bősége miatt a közeljövőben lesz folytatása.