Az értékek összefogása Zalában

Kulturális turizmus, hagyományőrzés,

a megye vonzerejének növelése

 

– A zalavári történelmi kulturális örökség fejlesztése napirenden van. A térség turisztikai vonzerejét szeretnék erősíteni. Hogyan?
– Zala megye történelmi kapuja kíván lenni Zalavár, és erre minden lehetősége megvan. A település alkalmas hely arra, hogy úgynevezett „kulturális búcsúhely“ legyen, hiszen itt olyan keresztény emlékek vannak, mint a Szent István-emlékmű és -emlékkápolna, a Récéskúti bazilika, a Szent Adorján bazilika romjai, mint az egyik első magyar bencés monostor. Zalavár és környéke igen gazdag régészeti leletekben is.

Uniós pályázatot nyújtottunk be, hogy a település és környező térségének turisztikai vonzereje javuljon. E beruházás keretében megvalósul a Zalavári Történelmi Emlékpark kialakítása, amely magában foglalja a Makovecz Imre építész által tervezett Millenniumi Emléképület felépítését.

Az emléképületben kerül elhelyezésre a szintén Makovecz által tervezett Életfa, ami Zala megye településeit kívánja szimbolizálni – mondja Manninger Jenő és hozzáteszi: – Ugyancsak itt kap helyet a megye lakossága által 2009-ben megszavazott „Zala megye 7 csodája“ is.

– Mennyibe kerül a beruházás?
– A beruházás összköltsége közel 100 millió forint, melyhez a szükséges önerőt a Zala Megyei Önkormányzat biztosítja. Maga az emléképület felépítésének költsége körülbelül ötvenmillió forint. Szeretném hozzátenni, hogy több mint nyolcvan önkormányzat is segíti anyagilag e tervek megvalósítását több millió forinttal, köztük Zalaegerszeg önkormányzata is hárommillióval hozzájárul a fejlesztéshez.

– Említette, további terveik is vannak...
– Igen, a régi erőd romjait szeretnénk feltárni a jövőben, hogy minél többen láthassák, milyen történelmi örökséggel rendelkezik Zalavár. Terveink szerint minden évben itt rendeznénk meg a megye kulturális rendezvénysorozatát.

– A keszthelyi Balatoni Múzeumban az elmúlt évben megnyílt az „Aranyhíd“ elnevezésű állandó tárlat, az intézmény fejlesztését pályázaton elnyert támogatások segítették, valamint a megyei önkormányzat jelentős hozzájárulása is. Mi várható a jövőben?
– A legfontosabb, hogy a Balatoni Múzeum valóban a Balaton múzeuma legyen – válaszolja a megyei közgyűlés elnöke. – Hogy az ide látogatók megismerkedhessenek a Balaton történelmével, környezetvédelmével, élővilágával, kultúrájával.

A projekt első ütemében öt terem kialakítása történt meg. Fontos, hogy van olyan, ahol filmes bemutatók várják az érdeklődőket és minden bizonnyal izgalmas élményt nyújt a „Szőlő és borkultúra a Balaton mellékén” című bemutatóterem is. Új pályázat benyújtását szintén tervezzük, hogy a földszinti részek felújításával további kiállítóhelyek jöhessenek létre.

Mint a regionális fejlesztési tanács tagja részt veszek a pályázatokhoz kapcsolódó munkákban. Fontosnak tartom, hogy Keszthelyen elértük: pályázni lehet a parti sétány megvalósítására is, úgy, hogy rendezvényterek kialakítására lehetőség nyílik.

Ezzel a Balaton legkorszerűbb és legméltóbb tere valósulhat meg a jövőben a Hullám és a Balaton Szálló előtti részen, ahol lehetőség nyílhat kulturális rendezvényekre, és komolyabb koncertekre is. Sőt, a későbbiekben a tér egyik részén a téli időszakban használható műjégpályát is szeretnénk megvalósítani. A mintegy 400 milliós uniós támogatással ezek a célok megvalósíthatók.

 – További fejlesztések is várhatók keszthelyi intézményekben a megyei önkormányzat támogatásával.
– Igen. Már elkészült a Mozgás Háza, a volt Petőfi mozi épületében kialakítottunk egy több funkciós létesítményt. A megyei önkormányzat több mint százmillió forintot költött az épület felújítására, átalakítására és a Mozgás Háza berendezésére. Március végén indul az uszoda építése a Csokonai ÁMK udvarán, a beruházás a nyár végére befejeződik.  Régóta várják már Keszthelyen, hogy legyen a városnak egy tanuszodája.