Központi szerep a megyei kórháznak

Beszélgetés Manninger Jenővel, a megyei közgyűlés elnökével

– Az egészségügyi kormányzat társadalmi vitára bocsátotta az úgynevezett Semmelweis Tervet, melynek lényege az egészségügy megmentése, továbbá például hatékonyabb és eredményesebb kórházi rendszer kialakítása. Zalában a megyei kórházat milyen módon érintheti a szakmai konzultáció?

– Az új ellátás szervezésében a jelenlegi kormány tervei szerint Zalaegerszeg központtal létrejöhet egy Zala, Vas esetleg Veszprém és Somogy megye közlekedésileg most is ide járó betegeit kiszolgáló ellátási egység. Fontos tudni azt, hogy a területi beosztás majdan nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy-egy szakmában a beavatkozások mindig a központi intézményben történnek. Ezt sokkal inkább az eddigi eredmények valamint a kórházak lehetőségei határozzák majd meg.

A tervezet azt hivatott szolgálni, hogy az egészség, mint társadalmi érték méltó helyre kerüljön, továbbá tartalmazza a hatásosság, eredményesség, a méltányosság és az igazságosság valamint a betegjogok, szabad orvos- és intézményválasztás modelljeinek szakszerű kidolgozását is jobban kihasználva a kórházak együttműködésben rejlő lehetőségeit.

– A beteg szállítási útvonalának megszervezése és ellátási rendszere sok támadást kapott az elmúlt esztendőkben nemcsak szakmai berkeken belül, de a sajtóban is számtalan elrettentő példával találkozhattunk. Ezt miként kezelné az új Semmelweis-tervezet?

– Az új tervek alapján a betegútszervezés intézményrendszerét 9 ellátási területen valósítanák meg. Ezek az ellátási területek nem azonosak a jelenlegi régiókkal,  megyéknél nagyobb ellátási egységek, és maximálisan figyelembe veszik a betegutakat, a megközelíthetőséget, a szolgáltatáshoz való hozzájutás fizikai és szakmai elérhetőségét, az emberek mai is megmutatkozó igényeit.

– Jól tudjuk, hogy a Zala Megyei Kórház jelenleg nincs irigylésre méltó helyzetben, a pénzügyi mérleget illetően. Ezt miként „orvosolná“ az új tervezet?

– Valóban az elmúlt évek nem túl kedvező, az egészségügyet érintő intézkedései mára meglehetősen nehéz helyzetbe hozták a kórházakat, de az év végén a keszthelyi kórház a kormánytól 650 milliót kapott a korábbi törvénytelen elvonások miatti kárpótlásként, a megyei kórház pedig a tartalékból kap.

Kétségtelen hogy ez csak a rövid távú túléléshez elég, de tekintve hogy az előző kormány májusig szinte a teljes tartalékot felélte, be kell vele érnünk. Ugyanakkor a Semmelweis terv például a merev TVK (Teljesítmény Volumen Korlát) rendszerének megszüntetését tűzte ki célul. Ennek eltörlése gátat szabna a teljesítmény hajszolásának, ugyanakkor megemelnék az alapdíjakat és a népegészségügyi szempontok érvényesülnének az egészségügyi intézményekben.

– A közgyűlésen elhangzott az is, hogy egyedülálló összefogásra törekszik Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Szombathely városok vezetése. Ez mennyiben fontos a megyei önkormányzat számára?

– Az úgynevezett zalai–vasi tengely a Széchenyi-tervhez kapcsolódva elsősorban a befektetők térségbe vonzására irányul. A gazdaságfejlesztés szempontjából kiemelten fontos, hogy az előző kormányzati ciklusoknál a pólusfejlesztésekből kimaradt régió elindulhasson egy olyan úton, amely biztosítja számára a városfejlesztési elképzeléseket, munkahelyteremtő beruházásokat. A zalai kezdeményezésre kialakuló gazdasági tengely ezt is hivatott megvalósítani.

Egy konkrét példát mondanék: ha például Zalaegerszegen megjelenik egy tőkeerős befektető, az a másik két város szempontjából is előrelépést jelenthet, hiszen kialakulhatnak olyan kapcsolódási pontok, amelyek előremozdíthatják a térségben lévő kis- és középvállalkozások fejlesztését, megrendeléseinek gyarapodását. Emellett a meginduló fejlesztések során a gazdasági tengely kiemelten kezeli a megújuló energiaforrásokra épülő helyi programok eredményes megvalósítását, a turisztikai vonzerő fokozását, a kutatásfejlesztési, innovációs és a műszaki termékfejlesztési projektek segítését.

– Miként haladnak az M9-es út megvalósítására irányuló tervek?

– Tisztán látjuk, hogy az M86-os KÖZOP-ból folyó fejlesztését és az M9-es megvalósításának párhuzamos útvonalon történő nehézségeit. Javasoltuk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség valamint a Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetőinek levélben, hogy vizsgálják meg az M86-os és a majdani M9-nek is nevezhető észak–déli közlekedési folyosó Szombathely környékén közös nyomvonalon való megvalósítását, majd Balogunyom környékén való elválással Vasvár–Zalaegerszeg irányában való folytatását akár a jelenlegi úthálózatot felhasználva.

Elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy a KÖZOP-ot módosítva a 76-os út Zalaegerszeg–Nádasd  közti szakaszának rehabilitációja helyett, az M9-es folyosó helyén a jelenlegi 74-es utat felhasználva, a KÖZOP-ban valósulna meg a Zalaegerszeg–Vasvár–Balogunyom szakasz.

A változtatásokra azért lenne szükség, mert a 76-os út Zalaegerszeg–Nádasd szakasza a településeken való áthaladás, a nehéz domborzati viszonyok miatt a Zalaegerszeg–Szombathely kapcsolatot nem tudja megfelelően biztosítani, és az az északi–déli tengelyt sem szolgálja, hiszen Zalaegerszeg–Győr vagy  Sopron vonatkozásában jelentős kerülőutat is jelentene. A Szombathely (kelet)–Zalaegerszeg (észak) 4 sávos úton való összeköttetésével Zalaegerszeg térségét is leggyorsabban így lehetne bekapcsolni a nemzetközi úthálózatba. Mindez szintén szükséges ahhoz, hogy a riport elején tárgyalt formálódó ipari tengely és a tervezett egészségügyi régiók kiszolgálása megvalósulhasson.