Terménypiaci kilátások

A Baki Agrocentrum gazdanapján

– Indokolt az óvatosság, ugyanis a keresletben világszerte jelentkező visszaesés miatt komoly terményértékesítési gondok jelentkeztek már a múlt év végén, melyek az év elejére sem enyhültek. Az elfogadható ár és a kereslet hiányában igazán nagy volumenben nem kezdődhetett meg a kalászos gabonák, közte a búza értékesítése, így a készletek a raktárban maradtak.

De a sör- és takarmányárpa, valamint a tritikálé esetében is továbbtárolásra van szükség – elemezte a piaci helyzetet Balogh Rudolf, a Baki Agrocentrum ügyvezető igazgatója. – Az elmúlt évben a Nyugat-Dunántúlon kedvezőbben, de országosan ez előző évekhez hasonlóan alakultak a terméshozamok, ami 15-16 millió tonna gabonatermést jelent.

Ennek felét kellene értékesíteni, ami rendkívül nehéz a két legfontosabb hazai ágazat illetve felvevő piac, az állattenyésztés és a feldolgozóipar stagnálása, visszaesése miatt. Ennek okán kell külföldön értékesítenünk, ami nagy kockázatot jelent, mivel teljes mértékben a nemzetközi piacnak vagyunk kitéve. Mindez azt is feltételezi, hogy a magyar gazdáknak a nemzetközi trendeket figyelembe véve kell termelniük.

– Ezek az elvárások befolyásolják-e a hazai vetésszerkezetet?
– Hazánkban jelenleg egymillió hektár fölötti területen termelünk kalászost és kukoricát. Ezt hogy kiváltsuk, több százezer hektáron kellene alternatív növényeket, például olajretket, vagy szóját termelni. Ez viszont nem megy az egyik napról a másikra, és talán szükségtelen is. Itt köszön vissza az a probléma, amit a hazai állattenyésztés és feldolgozóipar hanyatlása okoz.

– Az új agrár-környezetgazdálkodási program valamelyest változtat a hazai vetésszerkezeten. Mi a véleménye erről?
– Az új rendelkezés a pillangós növények vetésterületének húsz százalékra való növelését írja elő egy adott termőterületen belül. Erre öt évet adnak. A gond azonban az, hogy hazánkban sem a szója, sem pedig a borsó nem termeszthető rentábilisan. A szója mögött sincs hazai feldolgozóipar, világpiaci értékesítése pedig minden évben rendkívüli ingadozást mutat. Mindez teljesen kiszámíthatatlanná teszi termesztését.

– Hogyan lehetne mégis sikeres a magyar mezőgazdaság?
– A vetésszerkezetre szóló, 5–8 évre előretekintő valóban jó ajánlást sajnos jelenleg nem lehet adni. Kívánatos lenne azonban az állatállomány 20–30 százalékos növekedése, ami lehetővé tenné az évente keletkező 7–8 millió tonna terményfelesleg legalább felének feletetését. Mindez csak egy hosszú távú agrár-élelmiszer program keretében valósulhat meg, amely az élelmiszer-feldolgozó ágazat megerősítéséről sem feledkezik meg.

– Milyen felvásárlási árak várhatók az idei terménypiacon?
– Nehéz ezt megjósolni, mivel jelenleg jelentős a raktárkészlet. Egy biztos, idén is a nemzetközi piaci helyzet határozza meg az árakat, annál is inkább, mert a hazai felvásárlás akár takarmányozási vagy élelmiszergazdasági célokra igencsak alacsony mértékű.