Mindent, ami régi

Gyűjtőszenvedély

Így járt Gál István is, aki évtizedek óta hódol e szenvedélynek. Motorokkal kezdte, aztán véletlenül ráakadt egy szép vaskályhára, majd jöttek a vasalók, órák, csillárok és szinte minden, ami régi. Több bemutatótermet megtölthetne gyűjteményével, ha lenne ilyen. Egyelőre azonban Zalaegerszeg közeli lakásában őrzi kincseit.

Több mint 20 veterán motort (a legrégebbi 1931-ből való), 80 vaskályhát, közel 50 vasalót, különböző díszítésű varrógépeket, vagy olyan ritkaságokat, mint a dohányvágó, vagy a korabeli filmelőhívót. De akadnak szuronyok, 1885-ből, egy pianínó, mozsarak mindenféle méretben, kávéőrlők, mérlegek, rádiók, bútorok. Ez utóbbiak néhány csillárral és órával együtt használatban is vannak.

– Az ütős és kakukkos órák működőképesek, csak az éjjeli órákban nehezen viseli az ezzel járó zajt a család. A felújított kanapét pedig egyik cicánk „antikolta“ vissza – mondja mosolyogva Gál István. S hogy mit tisztel leginkább ezekben a tárgyakban?

– Előttem van, hogy a régi emberek, a primitív szerszámaikkal mire voltak képesek „csak“ a szaktudással, gépesítés nélkül – mondja lelkesen miközben ő fémforgácsoló szakmájával a számos iparág képviseletében meglévő tárgyai mindegyikét képes feljavítani. Igaz, van amihez évekig tartó kitartás, utánajárás szükséges.

– Mikor a rozsdából egy minta kiadja magát, az csodálatos. Sokrétű gyűjteményem van, addig javítom a darabokat, míg eredményt nem érek el. Talán bocsánatos, de a motorgyűjteménynél, melyben a nagy álom Choppertől, az 50 köbcentis Pannin át a DKV-ig sok szép darab megtalálható, számomra a vasalók vitték el a prímet.

– Szívesen leülnék beszélni azzal, akinek nagyobb gyűjteménye van, mint nekem – mondja Gál István, miközben a régi vasalókat felvonultató katalógust lapozzuk és ennek szinte mindegyik darabját élőben is meg tudja mutatni.

A réz és öntvény vasalók elődje fából (simító), üvegből készült, de volt úgynevezett edényvasaló is, vagy külön vasalók melegítésére készített „vasalókályha”, avat be a gyűjtő a tárgyak kialakulásának történelmébe is, melyben szintén járatos. Nem is használja másra az antik fiókos szekrényt, minthogy a szükséges irodalmat tárolja benne. Ennek közelében lóg az óragyűjtemény első darabja, melyben sok (munka)óra van. 

– Csak azt a bicskát sajnálom, amivel kifaragtam, az elveszett – teszi hozzá.
S ha már a lakás berendezésénél vagyunk, feltűnő, hogy modern radiátor ontja a meleget. Kiderült a bőség okozza a zavart, még nem került pont a családi vita végére, melyik kályha tegye hangulatosabbá az előszobát. Van persze más is.

Az asztalon a 130 éves német írógép mellett egy modern laptop, mellyel a régiségek után lehet kutatni, ha éppen nem a bolhapiacon vagy múzeumban kutakodik a gyűjtő. Mindig közel álltak hozzá a régi dolgok. De egyre nehezebb a gyűjtőknek. Régebben könnyebben lehetett itt-ott antik tárgyakra akadni. Ma már az értékesebbek magánkézben vannak és nem is eladók vagy nagyon drágák, mondta Gál István.