Volt egyszer egy iskola

Az ormándlaki elemi népiskola alapítása 1920-ban

1920. március 1-jén Ormándlakon a helyi hitközség által tartott gyűlésen felállítottak egy bizottságot Dervarics Ákos vezetésével, amelynek az volt a célja, hogy összeírja a falu választóinak névjegyzékét a helyi iskolaszék megalapítása céljából. Az összeírást követően 1920. március 16-án tartotta meg a hitközség a következő ülését, amelyen szó volt az iskolaalapítás szükségességéről és megválasztották az iskolaszéket is.

Az ülésen részt vett Mezgár József nagylengyeli plébános, Dervarics Ákos földbirtokos, Bukics János, Horváth József, László Sándor, Radics Mihály, Varga Pál, Galambos János, Pete János, Balogh Pál, Barabás József, Pete Gyuri László (bíró), Pongrácz János, Magyar István, Galambos László, Galambos Sándor, Pete István, Pete László, Bolla József és még több helyi lakos.

A plébános felvázolta az ülésen résztvevőknek az iskola építésének szükségességét. Beszédében kiemelte, hogy a község támogatta a nagylengyeli, gellénházi és a lickói iskolák felújítását, s kiemelte, hogy a község 84 iskolása kénytelen más falvakban tanulni, s ez különösen télen okoz gondot, ami a gyermekek tanulmányi eredményeiben is megmutatkozik, ugyanis sokuk betegedik meg a közeli falvakba történő iskolába járás miatt.

A plébános ezután felvázolta az iskolaépítés hasznát, majd Dervarics Ákos kért szót és mindenkit buzdított a terv támogatására, s a maga részéről felajánlott egy telket az intézmény részére, s egy konyhakertet a tanítónak, továbbá jelezte, hogy biztosítja az épülethez a tetőfát, hogy szeptemberben megkezdődhessen a tanítás.

A hitközség üdvözölte Dervarics Ákos felajánlását, majd úgy döntöttek, hogy 1920 nyarán felépítik az iskolát, s az építkezés céljából 100.000 darab téglát házilag elkészítenek. A téglaégetés költségeit a Sárkány sűrűben levő községi erdő kivágásából kívánták fedezni, míg az iskolaépítést a község bel- és külterületi földbirtokosainak állami adójára kivetett iskolai pótadóból.

Dervarics Ákos javaslatára az iskola római katolikus lett, amit a plébános üdvözölt és javasolta az iskolaszék megválasztását, mert azt jóváhagyásra be kellett terjeszteni a szombathelyi püspökhöz.
A hitközség végül közfelkiáltással három évre az iskolaszék tagjainak választotta: Dervarics Ákost, Horváth Józsefet, Galambos Jánost, Pete Gyuri Lászlót, Bukics Jánost, László Sándort, míg póttagnak: Magyar Istvánt és Takács Józsefet.

A hitközség egyúttal felszólította az iskolaszéket, hogy vegye fel a kapcsolatot a téglaégető mesterrel, s gondoskodjék a Sárkány sűrűben levő községi erdő kivágásáról és értékesítéséről, továbbá készíttesse el a terveket az építkezéshez.

A püspökhöz felterjesztett határozatot Gróf Mikes János megyéspüspök 1920. június 22-én jóváhagyólag szentesítette, s ezzel szabad utat engedett az ormándlaki római katolikus elemi iskola létrehozatalának, bár az iskola épülete valamilyen okból egyelőre nem készült el, s a végleges hely kijelöléséből komoly vita bontakozott ki a községben, de a tanítás 1920-ban 70 tanulóval 4 évfolyamon megkezdődött, míg az iskola 1922 nyarán épült fel a templom mellett.

Az újonnan felépített iskolát a zalaegerszegi esperes plébános, Pehm (Mindszenthy) József szentelte fel 1922. október 1-jén. Az intézmény az 1968/69-es tanévig működött, mikor felszámolásra került az ormándlaki iskola, de ez már egy másik történet...