Archivum
Munkahelyi stressz, avagy pszichoterror
A munka nemesít. Hm… mondjuk, aztán a munka világában megélt élményeink alapján reagálunk a ma is sok vitára okot adó magyar közmondásra. Sokféleképpen vélekedhetünk róla, azzal azonban egyet érthetünk, hogy a munka önkifejezésünk egyik nagyon fontos eszköze. Értelmet ekkor találunk benne, persze a megbecsülés és a megfelelő jutalmazás sem hiányozhat. Manapság a munka (már akinek van) gyakorta nem több mint szimpla túlélésért vívott harc. Időnk, energiánk nagy része rámegy, úgy egészségünk. A strapát büntetlenül nem úszhatjuk meg, a görögök például lelket megnyomorító tevékenységnek tartották a munkát.
Vigyázat – Egészségre ártalmas!
A fokozott mértékű munkahelyi stressz testi-lelki egészségi problémákhoz vezethet. Van-e kiút? Egyáltalán mi védi a munkavállalót? – erről dr. Vargáné dr. Papp Évával, az OMMF nyugat-dunántúli munkavédelmi felügyelőségének munkaegészségügyi igazgatóhelyettesével beszélgettünk.
A 2008. január elsejével módosított munkavédelmi törvény már szabályozza az úgynevezett pszicho-szociális kockázati tényezők felmérésének és kezelésének munkáltatói feladatait. E jogszabályi változás lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy a munkáltatók mennyire figyelnek oda a munkahelyi stressz csökkentésére.
Mindez új feladatot jelent a munkavédelem területén, nemcsak nálunk, de az Európai Unióban is. A témában végzett nemzetközi és hazai felmérések egyébiránt azt mutatják, egyre többen vélik azt, hogy egészségük a munkához kapcsolódó stressz miatt kockázatnak van kitéve.
– Milyen tényezők állnak a pszichés terhelés mögött?
– A munkavégzés elégtelen körülményei, a teljesítménykényszer, a munkahely bizonytalansága, az alacsony bérezés, a rossz munkatársi kapcsolatok egyaránt okozhatnak pszichés terhelést, ami különböző szorongásos, depressziós tünetekben, mint a feszültség, idegesség, krónikus fáradtság, kimerültség érzése jelentkezik először. A cégek ugyanakkor egyre többet követelnek dolgozóiktól, akik állásuk elvesztése miatti félelemben nem mernek nemet mondani a fokozott terhelésre.
A munkavállalóra nehezedő pszichoterrornak mindez egyaránt része. A munkahelyi kockázatértékelésnek és -kezelésnek éppen emiatt valamennyi pszicho-szociális kóroki tényező felmérésére is ki kell terjednie.
– Milyen tüntetekben, betegségekben jelentkezhet a munkavállalók leterheltsége, a srtessznek milyen egészségkárosító következményei lehetnek?
– Mint említettem a munkahelyi stressz gyakorta pszichés kórképekben jelentkezik először. A gyakori és tartós terhelések és támadások gyomor- és bél- illetve szív- és érrendszeri tüneteket, cukorbetegséget, mozgásszervi panaszokat, izomfájdalmakat, szédülést, verejtékezést okozhatnak.
Bizonyos személyiségtípusú embereknél, akiket hajt a teljesítménykényszer, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethetnek általában ezek a panaszok. Mások, akiknél nem megfelelő a problémák, az érzelmek kifejezése, daganatos megbetegedésekre hajlamosabbak. Mindkét eredmény komoly aggodalomra ad okot, hiszen ezek a megbetegedések a vezető halálokok hazánkban.
– A stresszel való küzdelmet milyen egészségmagatartások befolyásolhatják?
– A már sokszor hangoztatott egészséges életmód; a helyes étrend, a testmozgás és a nyugodt életritmus befolyásolhatják kedvező irányba. A felpörgetett létforma és munkatempó azonban pont az ellenkezőjét hozza magával, nem beszélve a káros szenvedélyek drámai mértékű emelkedéséről.
Ennek kapcsán elgondolkodtató: több felmérésből kiderült, hogy hazánkban sokkal hangsúlyosabb és többeket érintő probléma az alkoholizmus és a gyógyszerfüggőség, mint önmagában a drog. Az egészséggel kapcsolatos szokásainkon egyébiránt nemcsak a munkahelyi stressz ellen lenne mit javítanunk. Az életmódváltás azonban nehézségekbe ütközik, az anyagi lehetőségek, az időhiány a leggyakoribb kifogások.
– Mit tehetnek a munkáltatók dolgozóik egészségi állapotának megőrzése érdekében?
– A munkaterhelések rugalmas elosztása, tanulástámogatás, a jó vezetői stílust segítő képzések, az egyéni stressz-kezelési képességek fejlesztésének támogatása, a munkavállalói káros alkohol- és drogfogyasztás megelőzése, a lelki problémákkal küzdő munkavállalók támogatása – mind-mind olyan vállalaton belül hozott intézkedés, melyet megtehetnek a munkaadók.

* * *
A Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata új kampányprogramja a „Munka: lélekre hangolva” címet viseli. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet és az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület közös szervezésében a hazai nyitórendezvényt február 3-án Budapesten tartották, melyen közel 90 munkáltató vett részt az országból (Zalából egy sem). Azok a cégek, melyek fontosnak tartják dolgozóik lelki egészségének védelmét, jelentkezhetnek a programra, melynek feltételeiről az Országos Egészségfejlesztési Intézet www.oefi.hu/lelekrehangolva honlapján is tájékozódhatnak.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Diáknapot szerveztek a Deák-technikum tanulóiZEGINFO: Bali Zoltán és Gecse Péter sajtótájékoztatója a közgyűlési döntésekrőlBelvárosi időutazás: Zalaegerszeg 1885-ben Létrejött a ZalaZone AlapítványFejlesztik a közvilágítást a Petőfi utcábanEurópa nap a zalaegerszegi Európa térenParkoló felújítás a Jákum utcábanZalaegerszeg és a biciklizés rajzpályázatGondos tervezés- Gondtalan nyaralás! Hogyan fizessünk a nyaralás alatt?Május 7-től partfal helyreállítás kezdődik a Bozsokihegyi úton -
rovatunk hírei
Teszt cikkEgy idegenbeli siker születettA Zalaszentgrót az élenNB III: egy győzelem, egy vereség top 10
A ballagások napja volt a szerda ZalaegerszegenMegújul a Lottó Ruhaház épülete a zalaegerszegi Deák térenEgészséges Zalaegerszeg: együttműködési megállapodás az önkormányzat és a kórház közöttHolland kerékpáros tanulmányúton járt Bali ZoltánMásodfokú meteorológiai riasztást adtak ki Zala vármegye területéreMosoly, tehetség, elfogadás – így szólt az idei Esély GálaSzakmai nap a könyvtárak jelenkori kihívásairólRetro majális, kutya majális, azálea virágzás ZalaegerszegenA kígyó és az oroszlán címmel jelent meg Szalai Szimonetta első regényeKönyvtári kihívás az olvasás népszerűsítéséért