2024.05.30., csütörtök - Janka, ZsanettZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Egy zalai miniszter kultúrpolitikai reformtörekvései

2023. december 14. csütörtök, 17:54
Szerző, fotó: Pánczél Petra
Jogtudós, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, nemzeti liberális politikus. Wlassics Gyula Zalaegerszegen született 1852-ben, iskoláit Nagykanizsán végezte, a jogi egyetemet pedig Budapesten. 1892-től haláláig (1937-ig) aktív politikus volt, szellemisége, valamint munkásságának érdemei mégis méltatlanul elfelejtődtek.

Monográfia készül Wlassics Gyuláról - beszélgetés Paksy Zoltán történésszel

Dr. Paksy Zoltán történész, a MNL Zala Vármegyei Levéltárának főlevéltárosa ezt a hiányt szeretné pótolni azzal az átfogó monográfiával, mely Wlassics Gyula életét és munkásságát mutatja be. A kiadvány az egyik nagy országos könyvkiadó gondozásában jelenik meg 2025 tavaszán, a kéziratot 2024 végéig kell elkészítenie. A történész – aki főleg politikatörténettel foglalkozik – lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a kutatás folyamatosan meglepetésekkel szolgál számára.

Paksy Zoltán már egy éve kutatja a volt zalai politikus életútját

Wlassics Gyula életpályája két nagy történelmi korszakot ölel át. Az egyik a dualizmus időszaka, a másik pedig a két világháború közötti éveké. Paksy Zoltán jelenleg az 1900-as évek elején jár a forrásanyag feltárásában és – mint meséli – egy nagyon izgalmas életpálya bontakozott ki előtte, amivel öröm foglalkozni.

- Wlassicsot először 1892-ben választották meg országgyűlési képviselőnek, az akkor még Zala megyéhez tartozó Csáktornyán. 1905-ig be is töltötte ezt a tisztséget. A munka szempontjából ez azért lényeges, mert az ezekhez kapcsolódó (beszédeit is tartalmazó) iratanyagok és korabeli újságcikkek a levéltárunkban vannak. Mivel 1895 januárjától vallás- és közoktatásügyi miniszter is lett, az Országos Levéltár is őriz sok rá vonatkozó dokumentumot. Nagyon érdekes, hogy bár a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium szinte teljes iratanyaga megsemmisült a második világháborúban, Wlassicsé megmaradt, mert azt valamiért külön tárolták. Nemcsak minisztériumi, hanem saját – körülbelül 10 nagy doboznyi – iratanyaga is van, ami többek között 500 levelet tartalmaz. Általa- vagy személyéhez írt levelek ezek, főleg politikusokkal és más közéleti szereplőkkel, művészekkel levelezett. Ezeket az iratokat most kezdem el tanulmányozni.

Wlassics Gyula (Forrás: wikipedia.hu)

- Képviselői munkájának és miniszteri tevékenységének mik voltak a legfőbb jellemzői?

- Bár távol élt a csáktornyai választókerülettől, nem olyan képviselő volt, aki csak hébe-hóba jelent meg a körzetben. Rendszeresen tartott fogadóórákat, és Budapesten is szívesen látta a Zalából érkező delegációkat. Sokat segített egy-egy ügy előmozdítása érdekében. Egy korrekt ember és politikus képe bontakozik ki. Ami nagyon fontos, hogy miniszterként rengeteget tett az ország tanügyi fejlesztéséért. Először a népiskolákért, de a közép- és felsőoktatásért – például a zalaegerszegi Állami Főgimnázium megnyitásáért – is. Csáktornya elemi- és polgári iskolát is köszönhet neki, de sok más településen is nyílt állami iskola. Meghirdette ugyanis az 1000 iskola programot, ami azt jelentette, hogy öt év alatt ezer új állami iskolát akart nyitni; ez sikerült is neki.

- Az „államosítás” akkor még mást jelentett, mint az 1950-es években…

- Tulajdonképpen fejlesztést jelentett. Az állam akkoriban „jó gazda” volt. Magyarországon a 19. század végén 16 ezer elemi iskola működött, és ebből csak 800 volt állami. A többi felekezeti, vagy községi iskola volt; vagy jó állapotban, vagy nem. Sajnos többnyire az utóbbi igaz, mert az 1848-at követő időszak fejlesztései a századfordulóra már elavulttá váltak. A Wlassics-féle reform új épületeket, eszközöket jelentett az oktatásban, a tanároknak pedig magasabb bért. Régi falusi iskolaépületek újultak meg, de teljesen modernek is születtek. Ráadásul Wlassics kezdeményezte azokat a változásokat is, hogy az iskolai oktatás élményszerű legyen vagy, hogy a testnevelésóra ne merüljön ki egyfajta katonai előkészítő gyakorlatozásban, hanem játékosabb, szórakoztatóbb tornaórákon edződjenek a diákok. De ő honosította meg a ma is ismert iskolai ünnepségeket: a himnusszal, szózattal, beszédekkel, szavalatokkal. Érdekes az is, hogy a nemzetközi kongresszusokra rendszeresen küldött követeket, és beszámolókat kért tőlük. Így számos nyugat-európai jó példát igyekezett magyarországi viszonyok között megvalósítani, anélkül, hogy „majmolni” akarta volna a nyugati országokat. Egy modern gondolkodású, olvasott, több nyelven beszélő politikus volt, akihez sok újítás köthető. 

- Wlassics Gyulát azért érték politikai támadások is, és jó néhány kezdeményezése vitákat váltott ki.

- Igen, mivel nemzeti liberális volt, a nacionalisták és a konzervatív Néppárt szemében túl szabadelvűnek számított. Ő a deáki értelemben vett szabadelvűségben hitt, de közben a nemzeti elköteleződés is jellemző volt rá. Ez ma már kicsit furcsának tűnik, de abban a korszakban mást jelentettek ezek a fogalmak. Wlassics maximálisan tiszteletben tartotta az emberi jogokat és a nemzetiségi, kisebbségi jogokat. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a nemzetiségi iskolákban is oktassák a magyar nyelvet. A szabadelvűséget és a nemzeti identitást nagyon intelligensen módon tudta összhangba hozni. Támadások azért érték, mert az ő miniszterségéhez kötődik az egyházpolitikai törvény, ami például a zsidó felekezetet egyenrangúként kezelte a többi vallással. Az egyházügyi reformok miatt a nacionalisták persze megvádolták, hogy templomokat akar bezáratni. De a polgári házasságkötés, az állami anyakönyvezés is az ő nevéhez kapcsolható, amivel konzervatív körökben szintén nem volt népszerű.

Wlassics Gyula emléktáblája a zalaegerszegi Ady utca elején

- …sőt, a nők előtt is megnyílt néhány egyetemi kar.

- Valóban neki köszönhető, hogy a bölcsészeti, az orvosi és a gyógyszerészeti karokra nők is felvételizhettek. Hogy ez milyen nehéz ügy volt, jól jelzi maga a tény, hogy csak három karon sikerült bevezetni az újítást. Tartott is tőle, hogy a majdani utóda esetleg visszavonja a jogszabályt, ezért Ferenc Józseffel állapodott meg. Valahogy elérte, hogy az uralkodó a nyilvános hozzájárulását adja a rendelethez, amit így már nem lehetett visszavonni.

- Ennyi pozitívum után miért sikkadt el Wlassics munkássága a tárca korábbi és későbbi minisztereihez képest?

- Talán azért, mert tevékenysége eddig feltáratlan maradt kultúrpolitikai szempontból. Bár húsz éve a Zalaegerszegi Füzetek sorozat részeként jelent már meg egy kisebb tanulmánykötet az életével kapcsolatban. Egy közelmúltbeli konferencián pont arra próbáltam rávilágítani, hogy Wlassics Gyulának ott lenne a helye a nagynevű vallás- és közoktatásügyi miniszterek sorában; Eötvös József, Trefort Ágoston, vagy Klebelsberg Kuno mellett. A századforduló környékén tökéletesen látta az ország elmaradását, és mindent elkövetett azért, hogy a maga területén reformokat hajtson végre. Irataiból kiderül, hogy már 16 éves korában abban hitt, hogy a nemzetet nem karddal és fegyverrel, hanem a tudomány és a kultúra által lehet naggyá tenni! Ehhez haláláig tartotta is magát. Az még számomra is kérdés, hogy Wlassics a szabadelvű nézeteivel hogyan fért össze a Horthy-korszak szellemiségével. Hiszen ekkor is politizált, előbb a főrendiház, majd a felsőház elnöke volt. Remélem, hogy a következő hónapok kutatásaiból erre is választ kapok.
 

MEGOSZTÁS

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK