2024.06.21., péntek - Alajos, LeilaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Élet és halál a középkorban

2023. április 25. kedd, 21:51
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Az államalapítástól a 16. századig terjedő időszak életmódjába, anyagi kultúrájába enged bepillantást a nagykanizsai Thúry György Múzeum legújabb időszaki kiállítása. Az Eltemetett múlt – Élet és halál az Árpád- és középkori Dél-Zalában című tárlat az elmúlt 50 év régészeti eredményeiből válogat.

Régészeti kiállítás nyílt Nagykanizsán

Az egykori középkori településekről előkerült régészeti leletek a korabeli emberek hétköznapi életébe kalauzolják a látogatót; a falvak kialakulása, a lakhatás, a táplálkozás, a betegségek és a halál is szóba kerül a középkori „séta” során.

A kponyák az elhunyt neméről, életkoráról, betegségeiról is tájékoztatnak

Mindezekről keveset tudunk, hiszen az iskolában elsősorban nem az egyszerű emberekről, hanem az uralkodó osztályról tanulunk. Hogy hogyan éltek elődeink évszázadokkal ezelőtt, hogyan zajlott a megye kialakulása, és hol volt az első központi település (vajon a már nem létező Kolon, vagy Zalavár volt az első székhely), arról már kevesebb szó esik. Emiatt is hiánypótló a kiállítás – fogalmazott a tárlatot megnyitva dr. Vándor László régész, a Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója, akinek nevéhez több feltárás is kapcsolódik a térségben. Mint mondta, a kiállítótérben az egyes vitrinek fölé kihelyezett tablók részletesen leírják a korszak történetét és azokat a régészeti módszereket is, melyekkel sikerült feltárni az egykori településeket, majd feldolgozni, értékelni a megtalált leletanyagot.

Árpád-kori lakóház kicsinyített rekonstrukciója

Hangsúlyos a feltárások során zajló természettudományos anyaggyűjtés bemutatása is. A növényi magvak, állatcsontok hasznos információkkal szolgálnak a korabeli természeti környezetre, a termesztett növényekre, az állattartásra vonatkozóan, ezen keresztül pedig a középkori ember táplálkozására is. A korabeli használati eszközökön túl, a tárlat egyik fő látványeleme az 1:2 méretarányban felépített Árpád-kori lakóház, valamint egy leletekkel teli Árpád-kori kút. A második teremben pedig a betegségek és a temetkezés kerül fókuszba. Vándor László szerint utóbbi által a kor emberének gondolatvilágába is bepillantást nyerhetünk, mert a temetkezések mindig arról üzennek, hogy az akkor élt emberek hogyan viszonyultak a halálhoz, a túlvilághoz. A tárlaton a Balatonmagyaród-Felső Kolon lelőhelyen feltárt temetők anyaga ismerteti meg a látogatót az Árpád-kori temetkezési szokásokkal. Csontvázak, koponyák és combcsontok is kiállításra kerültek. Utóbbiakat kézbe is vehetik az érdeklődők; sőt, testmagasságukhoz megfelelő méretű combcsontot is kereshetnek maguknak az interaktív játék során. A bemutatott koponyák az elhunyt neméről, életkoráról tájékoztatnak, de néhány jellegzetes középkori betegség is szóba kerül (csonthártyagyulladás, vérszegénység, tályog, fertőzések, fogszuvasodás, angolkór, TBC).

Árpád-kori sírok Balatonmagyaródról

Szmodics-Tugya Beáta archeozoológus, a kiállítás egyik kurátora ott jártunkkor arról mesélt, hogy a koponyán látható kör alakú folt, és az orrüregben található lyukak például azt jelentik, hogy az illető vashiányos vérszegénységben szenvedett.

A koponya bal oldalán látható kör alakú sáv vérszegénységre utal

A kiállításon látható sokféle, és több településről származó leletanyagot Tugya Beáta mellett dr. Száraz Csilla régész, a Thúry György Múzeum igazgatója, a tárlat kurátora tematizálta. Bemutatva a középkorban élők mindennapjait és a holtak különös világát. Persze sok szempontból ma már az élők világa is különleges, sőt furcsa lenne számunkra. Mint arra dr. Vándor László is utalt, a középkorban például sok minden kisebb volt, mint manapság. A szürkemarhák nem akkorák voltak, mint ma, és ez a többi haszonállatra is igaz. Sőt maguk az emberek is kisebbek voltak: egy férfi átlag magassága 170 centiméter, a nőké pedig 159 centiméter volt. A temetőkben talált csontvázak biológiai jellemzői pedig azt mutatják, hogy az avar kori alapnépesség hatása erőteljes volt ekkoriban. Mindez azt jelzi, hogy Nyugat-Magyarországon már a honfoglalást megelőzően voltak lakott települések, amelyek lakossága lassan beleolvadt a letelepedett magyar lakosságba.

Az Eltemetett múlt című kiállítás december végéig látogatható a nagykanizsai múzeumban. A tárlatot interaktív elemek és témához illő játékok is kísérik.

MEGOSZTÁS

KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK