Vezető hírek

A hazai internálótáborok világa

2023. február 16. csütörtök, 18:35

Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP

Címkék: Kiállítás, kiállítás megnyitó, Kommunizmus, Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, Mindszenty Emlékközpont, Mindszentyneum , Pánczél Petra, vándorkiállítás

Magyar Gulag címmel nyílt szabadtéri kiállítás a Mindszentyneum előtt. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) vándorkiállítása az internálások időszakába, vagyis az 1945-53 közötti évekbe kalauzolja a látogatót. Ekkoriban jöttek létre hazánkban szovjet mintára az internáló-, majd kényszermunkatáborok.

Szabadtéri kiállítás a Mindszentyneum előtt

A tizenkét tablóból álló kiállítást dr. Bank Barbara történész, a NEB tagja nyitotta meg. Mint fogalmazott: 2020-ban indult útjára a vándorkiállítás. A cél az, hogy minél több helyszínen mutathassák be a magyar történelem e sötét időszakát. A tablók elsősorban a diákokat szólítják meg, hiszen kevés szöveggel, ám sok korabeli fénykép és rajz felhasználásával készültek, de az idősebb korosztálynak is tanulságul szolgálhatnak.

Tizenkét tabló látható az ingyenes szabadtéri kiállításon

A tablók a táborok kialakulását, az internálások „menetrendjét”, módszerét és a kitelepítettek tragikus életét is bemutatják. Több visszaemlékezés, valamint a foglyok által készített rajz tanúskodik az embertelen körülményekről. Szinte bárkit elhurcolhatott a hatalom, akit „osztályellenesnek” minősített: sem bizonyítékra, sem bírói ítéletre nem volt szükség. 1945-46-ban több mint száz internálótáborban mintegy 40 ezer foglyot őriztek. Előbb a Buda-déli Károly laktanya lett a központi internálótábor, majd 1949 tavaszától a kistarcsai. De többek között Recsken, Tiszalökön, Kazincbarcikán is létesültek táborok. Közülük több az ÁVH kezelésébe került, akik kényszermunkatáborrá alakították át az internálótáborokat.

Bank Barbara beszélt a tárlatnyitón

A történész hozzátette: a rendszer mindent elkövetett annak érdekében, hogy a foglyokról minél kevesebb információja legyen a hozzátartozóknak. Sokszor csak évek múltán derült ki az otthon maradottak számára, hogy a táborokban meghalt egy-egy családtagjuk. 1953-ban, Sztálin halála után ugyan történt enyhülés, és a táborok felszámolásával sokakat szabadon bocsájtottak (másokat pedig visszamenőleges hatállyal hivatalosan is elítéltek), ám kárpótlást sosem kaptak. Sőt, tulajdonképpen a rendszerváltozásig megfigyelték őket – fogalmazott.

Néhány korabeli rajz is látható

A kiállítási anyaghoz egy kisfilm, valamint egy tematikus honlap is tartozik (magyargulag.neb.hu). A rendezvény a Mindszentyneum „Az emlékezés hónapja” programsorozatához kapcsolódik, mely a kommunizmus áldozataira hívja fel a figyelmet.