A pálos kolostor újabb emlékei kerültek elő

A kolostor kutatása tavalyelőtt indult, amikor helyi kezdeményezésnek és összefogásnak köszönhetően a Göcseji Múzeum és a Balatoni Múzeum megkezdhette a feltárását. A kolostor területét egy észak-déli irányú kutatóárokkal vizsgáltuk meg. Az árokban megtaláltuk a templom sokszögű szentélyzáródású, támpillérekkel megerősített szentély külső falsíkját, a templomtól délre a sekrestye kézmosójának vízelvezető kővályúját, valamint a kerengő keleti falát. 2016-ban a kolostorudvaron feltártuk még két szerzetes sírját is” – nyilatkozta Simmer Lívia régész-muzeológus, a Göcseji Múzeum Régészeti Osztályának vezetője, akinél a tavalyi és idei ásatások eredményeiről faggatóztunk.

– Az elmúlt évben, illetve az idei esztendő elején roncsolásmentes kutatásokat végeztünk a kolostor területén és szűkebb környezetében. A pálos szerzetesek tájátalakító tevékenységének nyomait vizsgáltuk és rögzítettük a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Civil Régészeti Alap közreműködésével. Januárban egy régészeti előkészítést és összehangolását végző cég munkatársai talajradaros felmérést készítettek, Sándor Lajos pedig fémkeresővel szisztematikusan átvizsgálta a terület nagy részét. Ezen a felmérésen a keleti kolostorszárny helyiségei rajzolódtak ki, a fémkereső segítségével pedig több 13-15. századi pénzérme, veretek, csatok, kolomp is előkerült.

Az idei feltárás célját a korábbi eredmények jelölték ki. Fő célunk a szentélybelső feltárása, valamint a keleti kolostorszárny egyik helyiségének vizsgálata volt. A szentély középső részét beásással megbolygatták, ennek ellenére az oltár északi felét és az egykori, mészhabarcsos padlószint maradványait sikerült azonosítani. Az északi falon talált küszöbkő kaput, átjárót jelez, az ehhez tartozó díszesen faragott ajtószárkő a templom belsejébe omlott be. Kiemelkedő leletnek számítanak a keleti kolostorszárny helyiségének betöltéséből jó állapotban előkerült posztóplombák, valamint egy 14. század elejére keltezhető bécsi fillér. A feltárást és dokumentálást követően a falakat visszatemetjük, de reményeink szerint a jövő évi ásatást követően már megkezdődhet a falak konzerválása.

Havasi Bálint régész, a Balatoni Múzeum igazgatója elmondta, hogy az augusztus elején indult kéthetes ásatás a Göcseji Múzeum és Balatoni Múzeum munkatársai mellett önkéntesek segítségével zajlott. A „közösségi régészet” értékes helyszíne lett a terep, ahova még a fővárosból is érkeztek önkéntes munkát vállalók. Az ásatáson feltárt leletanyag a Balatoni Múzeumba kerül. Először restaurátor vizsgálja meg a leleteket, majd a tisztítás és kiegészítés után kezdődik meg az anyagok múzeumi nyilvántartásba vétele, feldolgozása. Az előkerült és értékelt leletanyagot később publikáljuk, majd egy tárlaton be kívánjuk mutatni, hogy mi minden került elő. A tervek szerint a legértékesebbnek tekinthető darabokat már egy kisebb kamarakiállításon közszemlére tesszük a jövő év második felében.