2021.09.19., vasárnap - VilhelminaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

A Szigethy család jelentős alakjai, évszázadokra visszamenőleg

2021. július 29. csütörtök, 16:15
Szerző: Vadas Zsuzsa
Hiánypótló kiadvány, amely köszönhető az elkötelezett szakembereknek, akik a nehézségeket is félretéve, időt nem kímélve vágtak bele a több évszázadot felölelő történések ismertetésébe. A Takáts Ádám – Szigethy István – Károlyi Attila: Zala megyei ügyvédség történeti almanachja 1871-2021 című közel ezer oldalas kiadvány a közelmúltban jelent meg.

 Hiánypótló történeti almanach - A Zala megyei ügyvédség 150 éve

A könyv előszavát Balaicz Zoltán Zalaegerszeg, Balogh László Nagykanizsa és Baracskai József Zalaszentgrót polgármestere jegyezte, nem véletlenül. A zalai ügyvédség példaértékű történetét keretbe foglaló tanulmányok megjelentetését valamennyien támogatták.

Hiteles korrajz, korrekt történelmi háttér, átfogó, érdekfeszítő írások. Megismertetik az olvasót a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara kialakulásával, a Szigethy család híres ügyvédi felmenőket is bemutató családtörténetével és a jogirodalmi ügyvédség kialakulásával. Az iratok megkopnak vagy eltűnnek, vagy elégetik őket (erre is van példa), a főszereplő ügyvédek, ügyvéd-politikusok alakjai, szellemiségük elfelejtődik, aztán egy vaskos kiadvány ismét a közelünkbe hozza őket.

Az alábbiakban a Szigethy család történetébe pillantunk be. A teljesség igénye nélkül, csak villanásnyi megközelítésben. Másképpen nem is lehetne kétszáz év egerszegi történéseit összefoglalni, a szereplőket bemutatni. A részletekről már többször jelentek meg írások dr. Szigethy István ügyvéd, volt országgyűlési képviselő tollából (ezekből tallózunk az alábbiakban). Bizonyára sokaknak nem ismeretlen a „Szigethy-történelem”. 

A tizenkilencedik század hazánk történetének egyik legfontosabb korszaka, hiszen az akkori változások teremtették meg a korszerű Magyarországot. Egerszeg fejlődésében ez a kor még kiemelkedőbben jelentős: a megyeszékhely a század eleji mezővárosból ekkor vált rendezett tanácsú várossá, e század teremtette meg a valódi város „létszámbeli” feltételét. A városiasodás egyik fontos mozzanata volt, hogy a század elején a zalai közéletben feladatot vállaló nemesi családok a megyeszékhelyen házat építettek, vagy vásároltak. Ükapám, Szigethy István (táblabíró) még Óhidon született, 1814 őszén költözött a megyeszékhelyre ifjú feleségével. Ükapámnak négy fia született: Antal, Benedek, Sándor és Károly. Benedek hamar meghalt, Károly az 1850-es évek egerszegi közigazgatásában töltött be fontos szerepet. Sándor dédapám szintén jogász volt – írja Szigehty István. (…)

Szigethy Antal 1827-ben született Zalaegerszegen. Deák Ferenc őt részesítette először Deák-alapítvány ösztöndíjban. A húszéves jogász így lehetett jelen az újkori magyar történelem legfontosabb eseményeinél Pozsonyban, majd Pesten. Tudtommal, egyedül Egerszegről. Hallgatta Széchenyi, Kossuth Batthyány és társaik beszédeit. 1849. május 31-től ügyvédként, 1860-61-ben bíróként, 1872-ben tiszti főügyészként dolgozott. Amikor 1875-ben megalakult a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara, alelnökének választották, majd 1890-től haláláig az elnöki tisztséget töltötte be. Apám elmondása szerint egykori patrónusának, Deák Ferencnek is Pestre költözése után intézte néhány zalai ügyét. 

1885. május 13-i alakuló közgyűlést Svastits Benő alispán nyitotta meg és azonnal felkérte a jegyzőkönyv vezetésére Szigethy Antalt. Így ő rögzíthette először hivatalosan, hogy „Zalaegerszeg rendezett tanácsú város”. Részt vett a gazdasági életben is. 1873-tól 1888-ig a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület titkára volt. A zalaegerszegi vasútvonal létesítésében meghatározó szerepet töltött be a szervező bizottság titkáraként. 1893-tól lett a Zalavármegyei Takarékpénztár igazgatója. 1898. június 21-én halt meg Zalaegerszegen. Temetésén testületileg jelent meg a megye és a város tisztikara. Hatalmas fényképportréja a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara dísztermében függött a többi kamarai elnökével együtt. Először még itt láttam, amikor az épületben lakó nagyapámat meglátogattuk. Rövidesen a negyvenes évek „forradalmi hevületében” a zalaegerszegi kamarát is felszámolták. A kommunista ifjak kosarakban hordták a hulladékgyűjtőbe az iratokat és az „átkos múlt” emléktárgyait. Édesapámnak sikerült megmenteni ezt a képet Évtizedekig a Berzsenyi utcai lakásunk szobaajtaja felett függött. Az idő vasfoga megtámadta, megmentése érdekében a Göcseji Múzeumnak ajándékoztam. A zalaegerszegi Göcseji úti temető egyik legszebb kriptája őrzi hamvait. Zalaegerszeg közgyűlése azzal méltatta, hogy a sírját védetté nyilvánította. (…)

Dédszüleim két gyermekét már én is ismertem: Elemér nagyapámat és húgát, Szigethy Elvirát, az első egerszegi óvónőt. Nagyapám 1870-ben született Zalaegerszegen, itt is halt meg 1951. szeptember 2-án. 
 És a nagyapai levélből, ami születése örömére irt:
 „Kedves kis unokám – Istvánkám!
 Szerencsésen megérkeztél szülőid, az én és mindannyiunk nagy örömére…. Légy jó, szerény, szófogadó, emberbecsülő és tisztelő. Most már benned van a reményünk, hogy a Szigethy nevet továbbra is becsülettel fogod viselni és arra igyekezzél, hogy a társadalomnak, embertársaidnak mindenkor hasznos és köztiszteletben élő tagja légy. Áldjon meg a jó Isten minden jóval, erővel, egészséggel. Higgy, remélj és szeress. Ezt kívánja neked – Elemér nagyapád.”

Nagyapám az ügyvédi kamara székházában lakott szolgálati lakásban a Kisfaludy és Ady utca sarkán, a jelenlegi parkoló helyén. (Később a kamara „forradalmi” felszámolása után egy egyszobás Mártírok úti albérletbe költöztették.) Imádtam nála lenni. Különösen egy első világháború előtti hatalmas világatlasza izgatott. (…)

Édesapám, Szigethy Árpád Erdélyben született 1902. november 27-én. Róla elsősorban az 56-os könyvekben emlékeznek meg, amit a Városi Forradalmi Bizottságban és a győri Dunántúli Nemzeti Tanácsban tett. Jogi végbizonyítványa volt. Édesanyám Farkasovszky Terézia 1905-ben született Nován és 1984-ben hunyt el Zalaegerszegen. 1928-tól 1980-ig társastáncot tanított szerte a megyében. Szüleim házasságkötésük után lakást kaptam a Berzsenyi utca 8. szám alatti bérházban. (…)

Különösen Mária nagynéném volt vallásos. A Mária Kongregációban is rendkívül aktívan működött. Csoportképükön Pehm József apátplébános, a későbbi Mindszenty hercegprímás jobbján foglalhatott helyet… 1948-ban a Mária-év egerszegi eseményei idején, a régi kapcsolat alapján a hercegprímás édesanyja, Pehm Józsefné a Farkasovszky lakásban aludt. Valószínű ez is közrejátszott abban, hogy a lakáshivatal elvette a lakásunkat és egy hegyi pincében utalt ki számunkra egy szobát. Szüleim ezt nem engedték, inkább összezsúfolódtunk öten az átjárószobás lakásunkban. Így éltünk évtizedeken keresztül. (…)

Ez a néhány óra apám köztelében meghatározta az én életemet is. Láttam közelről, hogy a forradalmi hangvételű tömeg higgadt szószólójaként hogyan indult el az úton, amely napokon belül a Zalaegerszegi Városi Forradalmi Bizottságba, majd városunk képviseletébe már az országos politikába vitte. 
1956 decemberében éltem át először, hogy milyen érzés, mikor késő éjszaka pufajkások riasztanak fel durva hangon. Apámat keresték… 1957. március 13-án este kilenc körül még komolyabbá vált a helyzet. Három pufajkás állított be házkutatási paranccsal. Közölték, senki nem hagyhatja el a lakást… Órákon keresztül néztük tehetetlenül hogyan forgatják fel a lakásunkat….

A fogda, az ott szerzett súlyos betegsége megtörte egészségét, de lélekben erős maradt… 1969. október 29-én a zalaegerszegi tüdőkórházban szívós szervezete feladta a már évtizedes küzdelmet. (…)

És a jelen.
Dr. Szigethy István, 1943. szeptember 23-án, hajnali fél háromkor születtem a zalaegerszegi kórház szülészetén a Baross liget közepén. Kései gyerek voltam, édesapám 41, édesanyám 38 éves volt akkor…. Édesapám forradalmi múltja miatt 1958-ban csak közbenjárásra, augusztusi pótbeiratkozással vettek fel nagy nehezen a Zrínyi gimnáziumba… 

1967-ben szerzett diplomát a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán. 1970-től ügyvéd. 1989 decemberében kérték fel, hogy legyen az SZDSZ önálló jelöltje Zalaegerszegen.

Azon a bizonyos vasárnap este élete egyik legnagyszerűbb érzését ismerte meg: a város lakóinak bizalmát. A szabad választásokon, 1990-ben ő volt az első megválasztott országgyűlési képviselője a városnak. Nyolc évig volt országgyűlési képviselő, a második ciklusban listás helyről került a Parlamentben. 1995 és 1998 között közreműködött az új alkotmányt előkészítő bizottságban. „A négyszínű ember” című könyvében részletesen beszámol az országos politikában végzett munkájáról. Tagja volt a megyei és városi közgyűlésnek is egy-egy cikluson keresztül.

„Azt képviseltem az Országgyűlésben, hogy a tizenkilencedik század magyar szabadelvűsége nem nyugati importtermék volt, hanem saját hagyományainkban gyökerezett, amit az új nyugati liberális gondolatok, eszmék csak megtermékenyítettek. 

Dr. Szigethy István 2002-ben fejezte be aktív közéleti tevékenységét, de mint írta: „vagy ki tudja?”

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK