Közös vagyon és közös örökség

Ezer éve alapította meg Szent István a zalavári bencés apátságot

A bencés monostor ásatásának eredményeit  Ritoók Ágnes foglalta össze

A megemlékező ünnepség Zalaapátiban a Szent Adorján plébániatemplomban kezdődött. A dr. Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek, Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát és Varga László kaposvári megyéspüspök által celebrált szentmisén az Országos Büntetés-végrehajtási Parancsnokság (BVOP) vezetői is jelen voltak. A mise keretében az egyházközség a bencés apátság alapításának millenniuma, míg a BVOP a Szent Adorján millenniumi emlékév kapcsán helyezett el emléktáblát a templomban.

Zalavár-Várszigeten az 1950-es évektől folynak az ásatások, ami a Szent István által létesített bencés monostor még fellelhető maradványainak feltárására is kiterjed. Az ott tartott ünnepségen az általános iskolások magyar történelmet idéző műsora után Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa számolt be erről. A Szent István-i templom formájáról, építészetéről számos elmélet látott napvilágot. Kiindulópont mindegyikben egy 1569-ben készített hadmérnöki felmérés volt. A feltárások újabb eredményeinek összevetése után a templom helyét közelítőleg ki lehetett jelölni a Várszigeten, így a 2017-ben megfogalmazott Zalavár 1000 program elsődleges célja ennek az épületnek a feltárása volt. E program megvalósítása ebben az évben kezdődhetett el. A tervek szerint egy újabb ezredéves évforduló jelentheti a befejezését 2024-ben, amikor a monostor második adománylevelének millenniumát ünnepelhetik.

Koszorút helyez el Varga László, a Kaposvári Egyházmegye püspöke

Az idei feltárás utolsó hetében szenzációs leletre bukkantak: a 9. századi alapító (Pribina gróf) egyik családtagjának sírját tárhatták fel, benne méltóságának jelvényeivel, egy észak-európai műhelyben készült díszes karddal, bizánci aranypénzzel és színesfém berakásos díszes sarkantyúkkal. A 9. századi Szűz Mária, vagyis az Árpád-kori Szent Adorján templom temetőjében békésen nyugodtak egymás mellett más halottak is. Az utóbbi korból származókat ezüst ékszerekkel és I. László dénárjával bocsátották utolsó útjukra. Ritoók Ágnes kitért arra, hogy Szent István nem akarta a régit újból felépíteni, hanem az új feladatoknak és követelményeknek megfelelően kívánt építkezni. A Várszigeten az ide érkező látogatók szentek nyomát követik, tisztelegve Szent Cirill és Szent Metód, Szent István vagy az alapítók tevékenysége előtt. Egy páratlan helyszín, ami összeköt. Nem kisajátítható, hanem közös vagyon és közös örökség. Zalavár, Blatnohrad, Mosaburg a magyaroké, a szlávoké, Európáé. Őrzése, tiszteletben tartása közös feladat, hangsúlyozta Ritoók Ágnes.

A folytatásban köszöntőt mondott Varga László, a Kaposvári Egyházmegye püspöke. Mint mondta: Szent István az idők jeleit felismerve hívta be a bencéseket az országba, ide a Várszigetre is. Az idők jeleire ma is figyelni és válaszolni kell. Itt a magyarok és a szlávok közösen építkeztek, így az üzenet nem más, mint az egység. Egységre kell törekedni hidak és a találkozás kultúrájának felépítésével.

Dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott azt hangsúlyozta: Szent István olyan utat indított el, amelyen ma a jelen nemzedékének is járni kell. Ezen az úton több mint ezer éve jelen van a keresztény hit, amely a magyar nemzet legalapvetőbb építőköve, és amely alapjául szolgál a keresztény magyar államiságnak.

Zalavár képviselő-testülete, középen Horváth Ildikó polgármester

Manninger Jenő országgyűlési képviselő úgy vélekedett: az államalapítás, a közigazgatás létrehozása önmagában kevés lett volna a magyar nemzet fennmaradásához, ha nincs az egyház, ha nincsenek az apátságok. A Vársziget azt is jelképezi, hogy különböző népek képesek egymás mellett őrizni történelmi emlékeiket. Az ezeréves Zala megye tiszteletére 2010-ben átadott millenniumi emlékmű is hordozza ezt az üzenet a Zalavári Történelmi Emlékparkban.

A megemlékező ünenpség koszorúzással zárult Szent Adorján sírjánál.