2020.09.27., vasárnap - AdalbertZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Fenékpusztai időutazás a Balatoni Múzeumban

2019. szeptember 16. hétfő, 11:04
Szerző: Nemes Norbet; Fotó: N.N.
„Castrum Virtuale – Időutazás a fenékpusztai római erődben” címmel nyílt szeptember közepén egy olyan különleges kiállítás a Balatoni Múzeumban, amelyik a Fenékpusztán 13 éve folyó új kutatásokból kiindulva, a késő ókori erőd és épületei 3D-es rekonstrukciójára vállalkozva, egy jövőbeli régészeti park vízióját vázolja fel.

Fenékpuszta nemzetközi hírnevét elsősorban nem a késő római emlékeinek köszönheti, hanem annak, hogy itt a hetedik századi avar korig, a helyben maradt provinciális lakosság megőrizte római hagyományait és keresztény hitét, kapcsolataik mindvégig kimutathatók a mediterrán világ felé. A terület már közel 150 éve kutatott, mégis mind a mai napig újabb és újabb titkait sikerül megfejteniük a régészeknek.

Szeretnék, ha régészeti park épülne Fenékpusztán

Egy évtizeddel ezelőtt magyar és német együttműködésben, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum továbbá a lipcsei Kelet-Közép-Európai Történet- és Kultúratudományi Intézet (GWZO Leibniz-Institut) és Heidelbergi Ruprecht Karl Egyetem bevonásával újra indultak a tervásatások a Kr. u. 4. században épült római erőd területén, környékét pedig tájrégészeti módszerekkel vizsgálták. A tárlat keretében ezen új kutatások eredményeinek és leleteinek bemutatásán túl egy lehetséges jövőképre és hasznosításra is javaslatot tettek a szervezők. Fenékpuszta mind a mai napig javarészt beépítetlen területe kiváló lehetőséget nyújt a régészeti emlékek sokoldalú bemutatására. A kiállítás egyrészt az erőd hajdani védrendszerét és épületeit varázsolja újjá modern digitális módszerekkel, 3D-rekonstrukciók formájában; másfelől pedig egy régészeti park megvalósítására közvetít időszerű koncepciókat.

A kiállítás nyitóünnepségén prof. dr. Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora kiemelte: a bolgár, szerb, német, osztrák, „erdélyországi” prominens szakemberek körében érdemes arról szólni, hogy a korábbi kutatásoknak sem az időzítése, sem a lehetséges funkciómagyarázata, sem az alaprajza nem volt elég pontos. Az ókortudomány hagyományos módszereit a 21. század kihívásaival összekötő kiállítást a digitalizáció, az informatika és a mérnöktudomány is innovatívvá teszi.

Köszöntőjében Ruzsics Ferenc, Keszthely város polgármestere arra emlékeztetett, hogy az erőd fejlesztése 9 éve a kiemelt projektek közé került, ám mégsem valósult meg. Keszthely szellemi-kulturális és épített öröksége pedig megkívánja, hogy a temérdek kutatás eredménye látványos formában napvilágra kerüljön.

Dr. Müller Róbert, a Balatoni Múzeum nyugalmazott igazgatója –aki hosszú évtizedekig kutatta az erdődöt – azt hangsúlyozta ki, hogy a minőségi turizmusból élni szándékozó városnak érdemes pénzt felkutatnia a Dunántúl egyik legfontosabb lelőhelyének felvázolt bemutatására. Szerinte, az új uniós költségvetésben valószínűleg lesz forrás arra, hogy a jelenlegi vigasztalan kép eltűnjék és a tárlaton három dimenzióban látható erődök valamelyik változata egy régészeti park részeként felépüljön.

Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója aláhúzta, hogy az izgalmas kiállítás a múltból ered, de a jövővel foglalkozik. Jelezte: a kétnapos workshop jó gyakorlatait áttekintve a szakemberekkel együtt ő maga is reménykedik abban, hogy a tervezett bemutatóhely már a közeljövőben anyagi támogatást kapva elviheti Keszthely jó hírét.

Prof. dr. Matthias Hardt, a GWZO osztályvezetője arról szólt, hogy 2006 óta számos gyümölcsöző, intézetek, múzeumok közötti együttműködés révén Fenékpuszta fennmaradása már nem kétséges. A kutatások egyértelműsítik, hogy a további lehetőségeket mindenképp érdemes kihasználni.

Prof. dr. Christian Witschel, a heidelbergi egyetem professzora úgy látta, hogy itt az idő arra, hogy a tudományon túl minél szélesebb réteg számára is ismerős legyen a feltárások eredménye. Örvendetes lenne, ha a következő találkozás alkalmával már a régészeti bemutató park nyitóünnepségén találkoznánk – szögezte le.

A kiállítás kurátora, Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya, a GWZO munkatársa, tolmácsolta saját és dr. Roland Prien, a heidelbergi egyetem munkatársával közös gondolatait. Hat közös ásatási szezon után úgy látta: elérkezett az idő, hogy a régészet iránt érdeklődők is megláthassák, hogyan is nézhetett ki a 29 épületből álló erőd. A vizuális rekonstrukció mellett a mindennapi élet tárgyai, leletei és a régészeti park víziói is bemutatást nyernek.
     
     
 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK