Geodéziai kiállítás nyílt a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumban

A földmérés és helymeghatározás tudományának elmúlt 100 évével ismerkedhetünk

A geodézia a földmérés és a helymeghatározás tudománya, mely az élet számos területén fontos. Története a folyami kultúráknál kezdődött, amikor is ki kellett jelölni a földterületet a műveléshez, csatornarendszert kellett építeni. A középkorban visszaesett a szintje ennek a tudományágnak, majd a XVIII. században újra fellendült. 

A szakma részletes múltját Dobos Szabolcs vezető bányamérési szakértő ismertette, és ezzel nyitotta meg a tárlatot. A résztvevőket Eichinger Attila, a MOGIM igazgatója köszöntötte. Majd az érdeklődők minden kérdésére választ adott Marosi Sándor. Először azonban elmondta, 1972 óta gyűjti a témához tartozó műszereket, eszközöket, képeket, térképeket, könyveket és ennek csak egy töredéke látható most Zalaegerszegen. 

A sok fotót is bemutató kiállításon a laikusok és a szakemberek egyaránt találhatnak érdekességeket. Mivel a térképkészítés elválaszthatatlan e tudománytól, ennek módjáról is szó esik. Még lószőrből készült területmérő hárfa is látható, ahogy a Föld matematikai alapjáról készült szakkönyv is. Mert a geometriában is jártasnak kell lennie annak, aki ezzel a területtel foglalkozik, bár ma már a technikai eszközök háttérbe szorítják az emberi számolást.

Viszont a geodéziához kapcsolható csillagászat újból fénykorát éli a műholdak adta lehetőségek miatt. És hogy a fiataloknak is legyen valami érdekes, a GPS működése sem lehetne geodézia nélkül. Szintén ritkán látható „őskövület” számológépek és mechanikus kalkulátorok is szemrevételezhetők.

Azt pedig végképp nem gondolnánk, hogy a telefon nélküli korban a munkavégzés során, a segédmunkások (figuránsok vagy alakonczok) számára küldött jeladásoknak meghatározott dallama volt, melyet kottában is rögzítettek.