2024.07.14., vasárnap - Örs, StellaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Kötetben a zalaegerszegi vendéglátás múltja

2023. szeptember 26. kedd, 08:08
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Címkék:
Városszéli vendégfogadók, reformkori díszebédek, a századelő idilli kávéházai, na és számos kocsma, étterem, meg zugkimérés. Egy kisváros több évszázadot felölelő élénk hétköznapjai bontakoznak ki előttünk, ha fellapozzuk a közelmúltban megjelent Vendéglátás Zalaegerszegen a 18-20. században című könyvet.

Kávéházi idill, hangulatos sörkert, zugkimérések

A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány kiadásában, a Zalaegerszegi füzetek sorozat 19. számaként megjelent tanulmánykötet egy 2022-es levéltári konferencia anyagából készült. Kilenc szerző (a Zala Vármegyei Levéltár és a Göcseji Múzeum munkatársai, kiegészülve egy külsős idegenforgalmi szakemberrel) arra vállalkozott, hogy áttekintse a megyeszékhely vendéglátásának múltját a 18. századi italmérési jogoktól kezdve egészen a 20. század végéig. Nagyjából addig a pillanatig, amikor egy emblematikus helyből (a volt Halászkert épületéből) kialakított kínai étterem is kudarcot vallott. Utóbbi is jelzi, hogy a kocsmák, vendéglők, kávéházak, sőt szállodák világa sosem volt „sétagalopp”. Az ínycsiklandó étkeken, szórakozáson, aktív közösségi életen túl, bizony tulajdonosváltások, duhajkodások, átverések, államosítások, sőt csúfos bukások is színesítették a vendéglátás-, és ezzel együtt Zalaegerszeg hétköznapjait.

Simon Beáta, Béres Katalin, Káli Csaba és Erős Krisztina

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett kötetbemutatón az est moderátora, a kiadvány szerkesztője, dr. Káli Csaba történész, levéltárigazgató kiemelte: a történettudományban kurrens ágazat az életmódkutatás, vagyis a „szürke hétköznapok” világa.  A vendéglátás, szórakozás tudományos vizsgálata amolyan részterületnek számít a társadalomtörténeten belül. A helyi közgyűjtemények munkatársai apránként már évek óta foglalkoztak a témával, de az anyagok felkutatása, rendszerezése sokáig nem állt össze egy egésszé. Ezt a hiányosságot pótolta a tavalyi konferencia és az annak előadásaiból nemrég elkészült kötet. Az egyes tanulmányok a legkülönbözőbb nézőpontokból közelítik meg a témát. Van olyan szerző, aki csak egy helyről írt, más a Kossuth utcában található vendéglátóhelyek múltját tárta fel, de olyan is akad, aki egy konkrét esemény, vagy korszak kapcsán foglalkozik egy vendéglő vagy kocsma múltjával.

A tanulmányok időrendben kapcsolódnak egymáshoz, így érdemes egymás után olvasni a szerzők munkáit. Annál is inkább, mert így a vendéglátás és politika – szinte permanens – kapcsolata, a gazdasági- és társadalmi élet, illetve ezek változásai éppúgy nyomon követhetők, mint a szórakozás divatos vagy adott esetben kevésbé kedvelt formái. (A kávéházakba, vendéglőkbe betörő jazz-zenével például eleinte voltak problémák, de az ötvenes évek zugkiméréseit sem nézték sokan jó szemmel.)

Hogy néhány klasszikust is kiemeljünk: a kötet természetesen foglalkozik az Arany Bárány szállóval, a Kummer kávéházzal, a Zöldfa (későbbi Korona) vendéglővel, a Központi kávéházzal (Zóna), de a Fehérképi vendéglő, Göcseji sörkert és a Nefelejcs is szóba kerül. Csakúgy, mint a vasútállomás kultikus helyének, a Restinek a története (utóbbi egyúttal egy családtörténet is). A kiadvány érdekessége, hogy bepillantást enged a reformkori követválasztások és tisztújítások duhajkodásoktól sem mentes időszakába, amikor a pártok itatták és etették a népet, szavazatokat remélve tőlük. De Zalaegerszeg első fesztiváljának, az 1935-ös Göcseji Hétnek az időszaka is megelevenedik; az akkori városmarketing-stratégiákkal együtt.

A kötetbemutatón Béres Katalin és Erős Krisztina, a Göcseji Múzeum történészei, valamint Simon Beáta levéltári könyvtáros egy-egy rövid előadás keretében mutatták be saját témáikat. A többi szerző (Kulcsár Bálint, Molnár András, Megyeri Anna, Paksy Zoltán, Háriné Eszéki Marianna) tanulmányáról pedig Káli Csaba szólt, aki maga is jegyez egy fejezetet, mely a második világháborút követő államosítás éveibe kalauzolja el az olvasót.

A könyv megjelenését támogatta a város önkormányzata is, így a rendezvényen részt vett Balaicz Zoltán polgármester. Köszöntőjében elmondta: a levéltárral, a múzeummal és könyvtárral nagyon jó a város kapcsolata, mindig igyekeznek támogatni az ehhez hasonló kiadványok megjelenését. A TOP projekt keretében a jövőben folytatódhatnak a tudományos előadássorozatok és gyarapodhat a helytörténeti kötetek száma.

Úgy érzi, hogy a mostani témaválasztás kiváló, hiszen mindenki szeret enni és inni. Szüleinktől, nagyszüleinktől számos legendás sztorit ismerhetünk egy-egy vendéglátóhely kapcsán, melyek múltja immár tudományos nézőpontból is ismertté válik. 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK