Folytatódik a pálos kolostorok feltárása

Minderről Havasi Bálint, a Balaton Múzeum igazgatója tartott előadást, melyből megtudtuk, hogy a pálos rend a 13., a 14. valamint a 15. században Enyerén, Eleken, Vállusszentmiklóson és Zalacsány–Örményeshegyen négy monostort létesített.

A vállusi kutatásnál két szerzetes csontjaira bukkantak.

Egy keresztény közösség a Vállus melletti Szent Miklós forrásnál minden évben zarándoklatot tart, a valamikori monostor feltételezett helyén. Feltárása érdekében a Balatoni Múzeumhoz fordultak, ami 2016-ban el is kezdődött, együttműködésben a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Göcseji és Balatoni Múzeummal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és Régészeti Térinformatikai Laboratóriumával és a Civil Régészeti Alappal. Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum vezető régésze jelölte ki a kutatóárkok helyét, ahol több emlék is előkerült.

Megtalálták a kolostor keleti falának egy szakaszát, a rendház egykori templomának sokszögletű szentélyét, a sekrestyéből nyíló vízelvezető kővályút. A kerengő kutatása során két szerzetes sírjára bukkantak. László Orsolya, a Magyar Nemzeti Múzeum antropológusa végezte el a csontok vizsgálatát, melyből kiderült, hogy ízületi bántalmakban szenvedtek. Egy 6-7 hónapos magzat lábszárcsontját is megtaláltak. Vélhetően azért temették az eresz alá, hogy az abból kifolyó víz megkeresztelje. Újszülött- és magzatcsontokat máshol is találták, melyből feltételezik, hogy ez szokás volt, hogy a keresztség szentségében részesítsék őket.

Az egykori vállusi rendházról csupán egyetlen, 1429-es keltezésű oklevél tesz említést. A 2018-ban végzett fémműszeres kutatások pénzleletei azért érdekesek, mert IV. László ezüst dénárjai, illetve a bécsi fillérek a 13. századból valók, míg Hunyadi Mátyás ezüst garasai és Zsigmond ezüstjei 15. századiak. Ezért vélik azt, hogy a monostort már a 13. században felépítették.

Havasi Bálint beszélt arról is, hogy 2017-ben a már említett intézmények részvételével megkezdődött az örményesi pálos kolostor műszeres régészeti kutatása. A műszerek jó állapotú falakat mutattak ki, így a szeptemberi feltárást nagy várakozás előzi meg mind a helyiek, mind a régészek részéről.

A rendezvény szentmisével kezdődött, melyet P. Csóka János, a pécsi székhelyű Magyar Pálos Rend tartományfőnöke celebrált. Érdeklődésünkre elmondta, örömükre szolgál, hogy a pálos rendi emlékek hozzátartoznak a hely szelleméhez, melynek megőrzését a ma itt élők is fontosnak tartanak. A régészeti kutatás eredményeire ezért tekintenek kíváncsi várakozással.

A Pálos Rend örményesi kolostorának alapítója Kanizsai Miklós tárnokmester. Története az okleveles források alapján 1378-tól követhető nyomon. A Szűz Mária tiszteletére szentelt kolostor jelentőségét jelzi, hogy még 1490 előtt vikariátus – több monostor élén álló rendház – rangjára emelkedett, 1576-ban pedig itt tartották a rendi káptalant és választották meg a rend perjelét is. A kolostor kegyura mindvégig a Kanizsai család volt, kriptájuk is itt volt, ahol örök nyugalomra helyezték Kanizsai Miklóst is. A helyi hagyomány szerint Deák Ferenc is szívesen pihent meg egykor a kolostor romjainál, az „örményesi csonka torony” tövében.

Emlékhely az örményesi pálos kolostor feltételezett helyén.

A szervezők fő céljukként tekintik a régészeti kutatás folytatását, ami reményeik szerint egy színvonalas történelmi emlék- és kirándulóhely létrehozásához vezethet a következő években, hangsúlyozta dr. Badacsonyi Tamás tulajdonos-vezető. A Pálos Vendégház idén második alkalommal adott helyet a rendezvénynek, mellyel a Boldog Özséb esztergomi kanonok által 1250-ben alapított pálos rend, illetve annak zalai emlékei előtt kívánnak tisztelegni.