Trianon elválasztott, mégis összetartozunk

Balogh Gábor, Balaicz Zoltán, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott és Vigh László magyar Szent Korona makettjének installációja előtt

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere a megnyitón úgy fogalmazott, Trianon maga a balsors, a gyász és a megalázás. A határon túli magyaroktól elvették a nevüket, a nyelvüket, megcsonkították önérzetüket és másodrendű állampolgárokká, ellenségé minősítették őket. Trianon minden órában fájó pont a magyarság életében, de most mégis azokra a hősökre kell emlékezni, akik az elmúlt 102 esztendőben megőrizték anyanyelvünket, történelmünket, továbbadták azt, amit örökségbe kaptunk és hozzátették a magukét. Rájuk emlékezve helyeztek el trianoni emlékkövet az Október 6-a téri első és a második világháborús emlékművek mellett. A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából országzászlót avattak az 1956-ban ledöntött, majd 1957-ben visszaállított felszabadulási emlékmű helyén, majd 2021-ben székelykaput állítottak fel a Rózsák terén. A városháza erkélyén lobogó székelyzászló is a békediktátum következményeként immár 102 éve a térség nyolc országában élő magyarság összetartozást hirdeti, szögezte le a polgármester

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, a trianoni határ meghúzásával nemcsak útvonalakat, földrajzi helyeket választottak szét, hanem testvéreket, családokat, barátokat, hihetetlen károkat okozva a magyarságnak. Kiemelte, kutyakötelesség segíteni a határon túlra szakadt honfitársainkat, hogy legalább hasonló körülmények között tudjanak élni, mint az anyaországbeliek. A magyar kormány azért épít óvodát, művelődési házat, és segíti a gazdaság fejlesztését, mert ők is magyar állampolgárok és hozzátartoznak a nemzethez.

Írók, költők gondolatai a trinanoni békediktátumról

Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze arról beszélt, hogy Trianon traumatizálta a magyar nemzetet.  Hárommillió magyar került a határon túlra, amellyel több generáció énképe hullott elemeire. Ezt kellett újraalkotni 1920-at követően. Magyarország volt az első világháború abszolút vesztese, de megcsonkítva mégis a legtöbbet hozta ki ebből a helyzetből. Mint fogalmazott, a trianoni trauma tünetegyüttese a mai napig velünk van, de van okunk örömre is. Ma a Kárpát-medencében 13 millió magyar ember él, több mint az 1911-es népszámláláskor, illetve 1920 után. Figyelembe véve a gazdasági világválságot, a második világháborút, a négy és fél évtizedes kommunista diktatúrát, ez bizony nem kis történelmi teljesítmény.

A megnyitón közreműködött Kubinyi Júlia előadóművész, népdalénekes. Az 1920-as években élt írók, valamint a kortárs szerzők trianoni döntéssel kapcsolatos gondolatait Keresztes János színművész olvasta fel.

Az ingyenesen látogatható vándorkiállítást vagonokban rendezték be. Az első világháborút, a tragikus békediktátumhoz vezető utat és annak következményeit korabeli fotókkal, tudósításokkal, filmfelvételekkel és az eseményeket magyarázó feliratokkal ismerteti meg interaktív módon a tárlat. A konténerek között a Szent Korona installációja áll, alatta Nagy-Magyarország térképével.