Vezető hírek
Zalaegerszegre érkeztek a váci múmiák
Rejtélyek, sorsok és tudományos eredmények a Mindszentyneumban
A sírhelyen 262, többnyire jó állapotú színes, díszített koporsót találtak, melyek a 18-19. század elején elhunyt váciak mumifikálódott holttestét rejtették. A leletek feldolgozása után néhány évvel a Magyar Természettudományi Múzeum mutatta be elsőnként a múmiákat, a hozzájuk kapcsolódó történetekkel együtt. Az anyag egy része – kiegészülve a múmiák vizsgálatának és kutatásának tudományos módszereivel, illetve a beazonosított elhunytak személyes történetével, életútjával – egy országos vándorkiállítás formájában járja az országot.
A zártkörű zalaegerszegi kiállításmegnyitón köszöntőt mondott Csengei Ágota, a Mindszentyneum vezetője, Vigh László országgyűlési képviselő és Velkey Péter, a polgármesteri kabinet kulturális főtanácsadója. A felszólalók többek között kiemelték, hogy a többszáz elhunytat tartalmazó kripta, és az ott megtalált múmiák fontos kortörténeti források és számos tudományterület munkáját segítik. A 18-19. századi életmódról nyerhetünk hasznos ismereteket.
Havasi Bálint régész, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója a megnyitón úgy fogalmazott: a múmiák a múltba és saját korunkba egyaránt elkalauzolnak minket. Már nem régészeti korszakról van szó, de régészeti módszerekkel tárták fel a kriptát. A halottakat természettudományi módszerekkel vizsgálták. A holttestekből kimutathatók a korszak betegségei, az életmód, a táplálkozási szokások, az öltözködés és az egyes foglalkozások is, hiszen több mint száz halott nevét ismerjük a koporsókról. Így a páratlan leletegyüttes a történettudomány, a néprajz, az antropológia és az orvoslás tudományterületeit is érinti.
Havasi Bálint
Ugyanakkor van egy mai része is a kiállításnak, mellyel a Mindszentyneum küldetéséhez tud kapcsolódni; mégpedig a halállal való szembenézés. Hogy hogyan viszonyulunk a gyászhoz, az elmúláshoz. Manapság ugyanis nem divat erről beszélni. A tárlat ezért egyfajta szembenézés önmagunkkal és saját magunk „jövőjével” is – fogalmazott a múzeumigazgató.
A rendezvényen jelen volt Fehérváriné Tóth Helga, a váci Tragor Ignác Múzeum vezetője, valamint Zomborka Márta néprajzkutató, a kiállítás kurátora (aki egy tárlatvezetést is tartott a megnyitót követően). Az eseményen részt vett továbbá Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója is, aki a kiállítást megnyitva többek elmondta: sok információ van ebben az unikális kollekcióban. A felgyorsult világban lassan elveszítjük a saját korunkat, a múltat meg végképp. A fiatalok már a 20. századról se nagyon tudnak, nem hogy az azt megelőző korszakokról.
A rejtélyek, sorsok múmiák című tárlat egy olyan korba kalauzol, amikor még a járványok mindennaposak voltak, nem volt egészséges ivóvíz, szegényes volt a táplálkozás, az anyák közül pedig sokan meghaltak gyermekágyi lázban és sok újszülött sem érte meg a kétéves kort. A múmiák – és a beazonosítható holttestek mellett olvasható élettörténetek – egy a miénknél jóval keményebb világot mutatnak be, ahol a halál sokkal természetesebb dolog volt, mint ma. Az akkori emberek ugyanis nap, mint nap együtt éltek vele.
Bernert Zsolt
A kiállításon persze az is kiderül, hogy hogyan maradhattak meg egyáltalán ilyen jó állapotban a váci holttestek. Nos, a kriptában – ahová 1731-1808 között temetkeztek – egyenletes és alacsony hőmérséklet uralkodott, így a klímának köszönhetően a holttestek spontán mumifikálódtak, és az egykori váci polgárok (férfiak, nők, gyermekek, mesteremberek, szerzetesek, papok, katonatisztek, hivatalnokok) jó állapotban vészelték át az évszázadokat. Bár a halottak között sok a TBC-s beteg, a szakemberek mindenkit megnyugtattak: a múmiák nem jelentenek ránk veszélyt, és mi sem rájuk. Megfelelő tárolás (speciális koporsók) mellett meg tudják óvni őket a további bomlástól.
A kiállításon több eredeti múmia is megtekinthető, továbbá audiovizuális eszközökkel, érdekes olvasmányokkal mutatják be a váci leletegyüttes feltárásának történetét, a múmiák saját, személyes történeteit és a halottak természettudományos módszerekkel való vizsgálatának eredményeit.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
A fiatalok pesszimistábbnak tűnnek, ha a fizetésükről van szóZalában két helyszínen is várja az érdeklődőket az idei Erőművek Éjszakája Kóstoló és akció a zalaegerszegi piacon a tojás világnapjánZalai lakástüzek: kilenc hónap alatt 4 halott a megyébenSzombat délután tűz ütött ki a zalaegerszegi szeméttelepenMegalakult a Zala vármegyei közgyűlésEgymilliárd forintot meghaladó értékű csempészett dohányt foglaltak le ZalábanVereség a szezonnyitónFokozott ellenőrzés a ZTE FC - Újpest FC mérkőzés napjánFelújították a kertvárosi tömbbelsőt -
rovatunk hírei
Köszöntötték az 500 ezredik ügyfeletA járműipari tesztpálya óriási lehetőségMariska udvar és Tájház Háromcsillagos balatoni strandok ZalábanElismerés, hála és köszönetSötétedés után a múzeumbanLenti Nyári EstékÖnkéntes egyetemisták érkeztek Amerikából Sportpálya és közösségi kert KispálibanMercedes G találkozó Gyenesdiáson top 10
Szalvétagyűjtők klubja indult ZalaegerszegenMűvészeti központtá és karrierirodává alakítaná át az MMIK épületét a fiatal tervezőKiállítás a gébárti alkotóhét anyagábólMúzeumpedagógiai évnyitó teadélutánnalSzombat délután tűz ütött ki a zalaegerszegi szeméttelepenKiemelt diáksport napi rendezvényt tartottak PacsánSaját társasjátékot fejlesztett a Deák-könyvtárÉdes évet: beköszöntött a zsidó újévMonokróm fotók a Deák Ferenc-könyvtárbanMegalakult a Zala vármegyei közgyűlés