2019.09.19., csütörtök - Vilhelmina Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Az önkezűség megelőzéséért

2018. szeptember 25. kedd, 19:26
Szerző: Bánfi Kati; Fotó: B.K.; illusztáció
Az Öngyilkosság Megelőzési Világnaphoz kapcsolódva a Zalai Mentálhigiénés Egyesület regionális találkozót szervezett a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (elérhető: 116-123), számára és a témához kapcsolódó előadásokkal kívánta segíteni a prevenciót. Zaleczky Elza, a szervező egyesület elnöke a miérteket boncolgatta előadásában. Marx Mária etnográfus a néprajzi vonatkozásokat hozta fel a 19.-20. század fordulójáról, míg dr. Baracskai Zsolt pszichiáter szakorvos a média és a zene hatásáról beszélt a szuicidum kapcsán.

Etnográfus szemmel kevés a múltbéli adat, hiszen ahogy elhangzott, a család, a közösség nem beszélt erről, az akkoriban társadalmilag be nem fogadott tettről, bár eltussolni sem lehetett a falvakban és a kisvárosokban. Az elítélő hozzáállást mutatta, hogy nem a temetőbe kerültek az elkövetők, hanem a temetőárokba, később a kerítés mellé és babonás okból nem szóltak a harangok sem temetéskor.

Werther-effektus és média-hatás

A babonák, félelmek oka a halállal kapcsolatos ambivalens hozzáállás volt. Mint a fizikai élet végét el tudták fogadni, de maga a halott ember félelmet keltett. Öngyilkosnál különösen kérdéses volt, hogy a lelke mikor távozik a valóságos világból – mondta többek között Marx Mária. – Bár a legtöbb vallás tiltja az öngyilkosságot, ez mégsem volt visszatartó erő – tette még hozzá. S mivel etnográfiailag elhallgatott témáról van szó, inkább kultúrtörténeti adatokat ismertetett, főként a korabeli sajtóból szemezgetve. – Többek között a leggyakoribb elkövetési módokat sorolta fel.

Marx Mária és Zaleczky Elza

Az önakasztás van ennek a listának az elején, aztán a lövés, mivel még nem volt fegyvertartási tilalom, majd a mérgezések, maró hatású foszforsavval. A szúró-vágó eszközök közül gyakori volt a borotva (kar és nyak vágás). Az ugrás kevésbé volt jellemző, mivel nem volt magas épület akkoriban, a vonat elé vetés pedig szintén a vasút fejlettségétől függően inkább Kanizsán és a Muravidéken fordult elő. Az elkövetők között sokkal több volt a férfi, életkor szerint 13-75 év közöttiek, és ahogy a kor, úgy a társadalmi helyzet is semleges a téma szempontjából.

Dr. Baracskai Zsolt a média hatásáról, kiemelten a Werther-effektusról beszélt. Vagyis a médiában közölt öngyilkosságok, hogyan növelik meg a veszélyeztetettek esetében az elkövetéseket. A hatást növeli a sok publicitás, illetve, ha híres ember az elkövető. Magyarországon erre az első példa 1985-ben, a 17 éves szépségkirálynő, Molnár Csilla esetében volt megfigyelhető. Hatására szülőhelyén, Baranya megyében 13 elkövetőből 11 azonos módon vetett véget az életének, ugyanazon tabletta beszedésével. Ebben a tendenciában fordulatot Kurt Cobain, a Nirvana zenekar énekesének halála hozott. Amikor is a média közlései a tettet nem helyeselték, elválasztották egymástól a sikeres zenészt és a pszichés problémákkal küzdő magánembert, valamint a megelőzhetőséget hangsúlyozták, segélykérő telefonszámok megadásával. Ez utóbbi a WHO elvárásává is vált, vagyis legalább egy segélykérő telefonszámot kell megadni a tudósításokhoz és fotót, videót csak mértékkel lehet közölni.

Illusztráció

A Zalaegerszegen praktizáló orvos még beszélt a különböző zenei stílusokról, mint önkezűségre hajlamosító tényezőkről szóló kutatásokról, illetve a zene terápiás voltáról.

(Az ország bármely körzetéből, előhívó szám nélkül, mindenféle telefonról és ingyenesen hívható lelki elsősegély szám: 116-123).

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK