Néprajz

Hetvenöt éve hunyt el a nemesrádói születésű Gönczi Ferenc néprajzkutató, a zalai és somogyi népszokások, népművészeti tárgyak lelkes gyűjtője, a göcseji és hetési nép jellemének tanulmányozója.

Borászat nem működhetett volna a múltban olyan kádármesterek nélkül, akik kiválóan értették a szakmájukat, és nem utolsósorban szép hordókat készítettek. Kocsis József ilyen szakember volt, a szerszámaiból, valamint az általa készített eszközökből Reziben múzeum nyílt.

Kiss István György (1947-2018) néptáncoktató, néprajzi gyűjtő értékes hagyatékából válogat az a kiállítás, mely a zalaegerszegi Gébárti Regionális Népi Alkotóházban látható kis megszakítással január végéig.

A Göcseji ősz című kiadvány szerzőjének, a zalaegerszegi skanzen munkatársának, Balaton Lászlónak a vezetésével rendeztek az őszi szünetben több alkalommal tematikus sétát a porták között. A rendezvény sikerrel zárult, az érdeklődők remélhetik a folytatást.

A madarak és fák napja (május 10.), valamint „a rajzolás világnapja” (május 16.) alkalmából Kiss Nóra néprajzos-muzeológus tartott előadást a népművészetben fellelhető madárábrázolás fejlődéséről és jellegzetességéről, a Göcseji Tudásközpont hagyományőrző napján.

Tematikus programokat és tárlatvezetéseket szervezett az adventi időszakban a Göcseji Múzeum. A karácsonyra hangoló rendezvényeken többek között az ünnepi öltözködésről, a díszes asztalterítékekről hallhatott előadásokat a közönség, de képeslapokat is készíthettek egy workshop keretében. Sőt, az egyik tárlatvezetés végén a látogatók egy korabeli családi süteményreceptet is kaptak útravalóul.

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület alelnöke, Nagy Béla fafaragó népi iparművész az idei Mesterségek Ünnepén részesült a Népművészet Mestere kitüntető címben. A kézműves mestert korábban már Király Zsiga-díjjal is elismerték. Ennek kapcsán kerestük fel az általa vezetett, hagyományossá lett ősz eleji fafaragó táborban Gébárton.

A húsvéti időszak apropóján ezúttal egy kálváriát ábrázoló türelemüveget választottak a hónap műtárgyának. A Göcseji Múzeum néprajzi gyűjteményéből származó üvegtárgyat a polgármesteri hivatal aulájában tekinthetik meg a látogatók.

A zalai ember alapállapota, hogy van hegye. Nagyjából ezzel a „tételmondattal” indult a Múzeumi Esték rendezvénysorozat legutóbbi előadása, mely a szőlőhegyek rejtett világába kalauzolta a hallgatóságot.

Az elmúlt egy évben csak néhány hónapig fogadhatott látogatókat a Göcseji Falumúzeum. Tavaly nyáron főleg a bakancsos turisták találták meg a skanzent. A zárvatartás ellenére az élet és a munka nem állt meg. Május 15-étől pedig újra megnyílhatnak a kapuk; egyelőre a védettségi igazolvánnyal rendelkezők és a velük érkező kiskorúak léphetnek be az intézmény területére.

A Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület kiadásában és ötlete alapján jelent meg a Göcseji ősz című kifestő- és foglalkoztatófüzet, mely a Göcseji Falumúzeumot mutatja be játékos formában.

A közel ötszáz lelkes Nagykutason minden évben a 28 esztendeje épült faluház átadásának jubileumán tartjuk a falunapi rendezvényt, amit idén a járványhelyzet miatt el kellett ugyan halasztanunk, de nem odáztuk el a XXI. Hegyi Búcsúünnepet, amit a Községünkért Alapítvány (KA) szervezett. A szabadtéri ünnepi szentmisét Gyöngyös Balázs helyi plébános celebrálta – mesélte Ferenczné Baumgartner Éva polgármester.

Hetési viseletek, szőttesek láthatók augusztus 4-ig a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben a Zala Megyei Népművészeti Egyesület rendezésében. Az egyedi kultúrkincs több évtizede folyó értékmentő és visszatanító munkának köszönhetően van jelen még ma is.

Táncházba várta az érdeklődőket a Tarsoly Erdélyi Mezőségért Egyesület szervezésében. A Gazdasági Főiskola adott otthont a programnak, ahol egy rövid előadás szólt a néptánc lelkületéről is. Az élőzenét a szamosújvári (Erdély) Ördöngös Zenekar szolgáltatta.

Különösen vidám hangulatú könyvbemutatóra került sor a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A 20 év halogatás után napvilágot látott muravidéki népzenét feltáró kötet bemutatója nótás-dudás kíséretet kapott.

Márton napjához nemcsak számos népszokás, hanem időjárásjóslási hagyományok is kötődnek. Elődeink úgy tartották, ha Márton napján a lúd jégen jár, akkor karácsonykor sárban botorkál. Ha viszont november 11-én napos az idő (vagyis Márton nyara van), akkor igen kemény, hideg tél következik.

Első alkalommal mutatta be kamarakiállítás keretében gyűjteményének egy részét a Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület. A régi tárgyak felkutatására és felújítására fókuszáló civil szervezetnek „Zala múltbéli kincsei” címmel nyílt tárlata az Apáczai Művelődési Központban.

Az Öngyilkosság Megelőzési Világnaphoz kapcsolódva a Zalai Mentálhigiénés Egyesület regionális találkozót szervezett a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (elérhető: 116-123), számára és a témához kapcsolódó előadásokkal kívánta segíteni a prevenciót. Zaleczky Elza, a szervező egyesület elnöke a miérteket boncolgatta előadásában. Marx Mária etnográfus a néprajzi vonatkozásokat hozta fel a 19.-20. század fordulójáról, míg dr. Baracskai Zsolt pszichiáter szakorvos a média és a zene hatásáról beszélt a szuicidum kapcsán.

Tudta, hogy az első tervek szerint a falumúzeum a Május 1. ligetben épült volna fel? Na, és azt, hogy a csödei haranglábat egy másik haranglábért cserébe adták át egykoron a készülő skanzen számára? Idén 50 esztendős Magyarország első szabadtéri néprajzi múzeuma, a Göcseji Falumúzeum.