Év eleji fogadalmakról őszinte körben

 A megújulás is iparág lett

Először Vági Zsolt személyéről, az ő életmódváltását meghatározó tényezőkről és szakmai kompetenciájáról volt szó. Az egyetemet végzett szakember saját bevallása szerint az ő módszere nem más, mint a személyiség; amivel a másikra hatunk, ami meg tud gyógyítani vagy akár megbetegíteni. 

Az est fő témája pedig a változás, megújulás volt.

- A fogyasztói társadalomban elvárás is ez a hozzáállás. A pszichológia élményelkerülő magatartásnak nevezi, ami nem jó, azt távol kell tartani, változtatni kell. Az emberek aztán ígéreteket tesznek, amit nem tartanak be, ezen szoronganak, bűntudatuk lesz. Ehhez társul még egy külső nyomás, a külső képeknek megfelelni. Ennyire, mint napjainkban még soha nem volt mindenki egyforma. Az egyéni változatosság folyamatosan csorbul, miközben azt mondják, befogadó, elfogadó a társadalom – mondta Vági Zsolt. – A megújulás is iparág lett. Ez ellen szeretnék felszólalni, mert mindig az egyén számít. Nonszensz, hogy fogyókúrát és tisztítókúrát hirdetnek januárban, aminek akkor nincs ideje a természet rendje szerint. Nem követi ez a természet ciklikusságát. Nem ilyenkor kell valami újba vágni, mert ilyenkor a visszahúzódás és a befelé fordulás, az önmagunkra figyelés időszaka van. De ezt manapság nem tartják kívánatosnak. Mindig motiváltnak, hatékonynak, jobb termelőnek és jobb fogyasztónak kell lenni. A propagandaszerű változás, iparrá vált. Nem jó az élet, ennek a stresszét el akarjuk kerülni. Azt gondoljuk, ha belevágunk valami másba, akkor rendeződnek a gondok. Azt, ami van, minden eszközzel el akarjuk kerülni. Ez gyakran függőségekhez vezet, ennek több változata társadalmilag elfogadott lett, ilyen a túlzott munka.

Hozzátette: sajnos Magyarországon elképesztően rossz az emberek mentális egészsége. Hangulatzavarok, függőségek, szorongások jellemzők. Elveszünk a külsőségekben. Miközben az élet célja mentálisan, pszichésen, lelkileg fejlődni. Magunkhoz képest fejlődni. Nem gazdasági fejlődésről van szó, hanem belsőről. Ennek a határán vagyunk, mert eljutottunk arra a pontra, hogy nem mehet így tovább. Kénytelenek leszünk erre a változásra. Ma a 10-18 éves korosztály 70 százaléka mentális problémákkal küzd. Nem rakhatunk ekkora terhet a következő generációra. Nem kommunikálunk ezekről, csak a glamuros csillogás, a toxikus pozitivitás bűvkörébe vagyunk bezárva. A nem szép oldalról elfordítjuk a fejünk. Pedig január-februárban ezzel kellene foglalkozni. Nem az árnyékot növelni, azzal, hogy elfordítjuk róla a figyelmet, mert ezzel megerősítjük, és az fog irányítani és azt hisszük, ez a sorscsapás. Pedig „ki szépen kimondja a rettenetet, fel is oldja azt”. Ne akarjunk hát elkerülni, pótcselekvésbe, függőségbe menekülni, az elől, ami van. Ez a keleti kultúrák lényege is. Az van, ami van, a többi az elme projekciója. 

Az előadás folytatása tavasszal várható.