„Két keréken Dél-Zalában, Dél-Somogyban” műhelynap Nagykanizsán

Hamarosan kerékpáros múzeum nyílik Nagykanizsán

Az uniós célokhoz illeszkedve a fejlesztések mindeközben nem téveszthetik szem elől sem a közlekedésbiztonsági, sem a különböző társadalmi rétegek hozzáférhetőségi kérdéseit. Ezért fontos, hogy a kerékpáros közlekedés előretörésének kihívásairól megfelelő fórumon tudjanak beszélgetni a településvezetők és a kerékpáros szakértők. Ennek szellemében zajlott le szeptember 20-án az idei harmadik „Települések két keréken” konferencia. A rendezvényt Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár megbízásából a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet munkatársai szervezték. A rendezvényre Nagykanizsa vonzáskörzetébe tartozó polgármesterek, a térség országgyűlési képviselői, illetve turisztikai szolgáltatói képviselők kaptak meghívást - olvasható a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményében.

Révész Máriusz (Forrás: KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet)

Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő köszöntőjében elmondta, örül, hogy a konferencia helyszíneként Nagykanizsára esett a választás, ezzel is ráirányítva a figyelmet a városra, és elismerve az aktív turizmus területén végzett eddigi munkát, mint a Murán megvalósított vízitúrák vagy a Kéktúra útvonalainak fejlesztése.
Kiemelte, azért tartja fontosnak a konferenciát, mert az előadásokból, a kerekasztal beszélgetéseken és a személyes egyeztetések során a települések vezetői megismerhetik a kerékpárút-fejlesztés távlati céljait, a szakemberek pedig megtudhatják, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a településeknek. 

Nagykanizsa polgármestere, Balogh László köszöntőjében elmondta, a sok elismerés között arra a legbüszkébb, hogy városa kivívta a Kerékpárosbarát Település címet. Nagykanizsa hat út kereszteződésében fekszik, talán ennek is köszönhető a sok kerékpáros útvonal, amelyeket természetesen lehet még fejleszteni. 

Révész Máriusz, Aktív Magyarországért felelős államtitkár nyitóelőadásában elmondta, hogy a WHO szerint az egészségügyi állapotunkra ható faktorokban az egészségügyi ellátórendszer mindössze 18%-ot tesz ki, 20%-ban a környezetünk, 25%-ban a genetikai állományunk, 37%-ban pedig az életmódunk felel az egészségügyi állapotunkért. Az Eurobarométer felmérésében a megkérdezett magyarok 59%-a úgy nyilatkozott, hogy soha nem sportol, további 15% pedig nagyon ritkán. Nemzetközi összehasonlításban Finnországban ez a szám mindössze 8%, Svédországban 12%, Szlovéniában 25%, Csehországban pedig 26%. A trend sajnos negatív, az előző méréshez képest az elmúlt öt évben Magyarországon 6%-kal növekedett a soha nem sportolók aránya.

A konferencia előadói (Forrás: KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet)

Az Aktív Magyarországért államtitkárságnak az is a feladata, hogy könnyebbé tegye az életet, hogy megteremtse az egészséges életmód feltételeit. Ezért született meg az Aktív Életmód-stratégia, amely nevét Monspart Saroltáról, a Nemzet Sportolójáról kapta, aki a mozgás népszerűsítésének nagykövetévé vált. A legfontosabb, hogy bebizonyítsuk az embereknek, hogy a mozgás élmény, és nem kényszer. Emellett elkészült a Nemzeti Kerékpáros Stratégia is, amelynek célja, hogy növekedjen Magyarországon a kerékpárral közlekedők részaránya és a kerékpáros turizmus részaránya. A stratégia emellett arról is szól, hogy milyen városban szeretnénk élni: egy autókra optimalizáltban, ahol egyre több sávot építenek, ezzel egyre nagyobb dugóknak adva teret, vagy egy holland vagy dán mintára kialakítottban, ahol próbálják a városon átmenő forgalmat csökkenteni, a közlekedést kerékpárosokra és gyalogosokra optimalizálni. Abban hisz, hogy ösztönözni tudják az embereket az egészséges és környezettudatos életmódra, a kerékpáros közlekedésre - fogalmazott.

A konferencia keretében a résztvevők áttekintették, hogy miért elengedhetetlen a kerékpáros közlekedés támogatása, illetve hogy milyen szemléletben, milyen eszközökkel érdemes a fejlesztési kérdésekhez viszonyulni. Szó esett többek között a térségi kerékpáros hálózatokról, a kerékpáros infrastruktúra beruházások megfelelő előkészítéséről, illetve a hivatásforgalom és a rekreáció kapcsolatáról, közlekedésbiztonságról, illetve arról, hogy miért érdemes a kerékpáros turisták számára vonzó környezetet teremteni.

A helyszínt Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával a Kanizsai Oldtimer Kerékpáros Egyesület (KOKSZ) biztosította a rövidesen megnyíló kerékpáros múzeum épületében. A múzeum megvalósítását 2020-ban kezdte el a szervezet, céljuk, hogy a Dunántúl is rendelkezzen egy interaktív kerékpártörténeti kiállítással, amely így Nagykanizsa egyik turisztikai attrakciójává válhat. 

A konferenciát kerékpározással zárták, ahol a vállalkozó szelleműek bejárták Nagykanizsa kerékpáros szempontból érdekes, követendő vagy éppen kevésbé követendő kialakítású létesítményeit, és meglátogatták a Csónakázó-tavat is.