2024.06.24., hétfő - IvánZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Mindig is nagycsaládot tervezett

2024. május 05. vasárnap, 18:20
Szerző, fotó: Bánfi Kati
Nérelné Nagy Gabriella, mindig is nagycsaládról álmodott. „Foci csapat meg legyen”-gondolta, már egész fiatalon. Kívánsága, kisebb-nagyobb cikk-cakk-kal, de teljesült, sőt még túl is szárnyalta az eredeti tervet. Közben megtapasztalta az anyaság több oldalát, találkozott nehéz sorsokkal. Anyák napja alkalmából vele beszélgettünk.

Anyák napi beszélgetés Nérelné Nagy Gabriellával

- Te nagycsaládban nőttél fel, vagy honnét ez az eltökéltség?

- A párom igen, öten vannak testvérek és elvarázsolt az egész. 

- Három saját gyermeked született, aztán örökbe is fogadtál egyet és nevelőszülőként is van néhány nevelted. Hogy bírtad/bírod, mennyire nehéz ez?

- Gyerekkoromban a tágabb rokonságban, a szomszédságban mindig sok volt a gyerek. Ez volt a természetes. Könnyen bírtam. De nem is gondolkodik az ember, csak teszi a dolgát, mikor sorban születnek a gyerekek. Azt mondják, egyedül a szeretet nem osztódik, hanem sokszorozódig és ez így van és erőt is ad. Sokszor hallottam a nagymamámtól, hogy szeretett volna állami gondozott gyereket befogadni. Neki ez nem sikerült, de bennem megmaradt ez a mondat és motivált is, kerestem a lehetőséget. A sors pedig úgy hozta, hogy az első nevelt gyermekünket fogadtuk örökbe. Most, hogy a saját gyerekeim már felnőttek nagyon üresnek tűnik a ház, nem szeretem ezt a csendet. Pedig van már 4 unokám is, 48 évesen. Nyüzsgő-mozgó ember vagyok. Megszoktam, hogy sütök-főzök, ha kell fent vagyok egész éjszaka. Mindenki úgy indul neki, hogy van egy csodálatos elképzelése az anyaságról, olyan idilli, álomszerű. Aztán jönnek a hétköznapi nehézségek, akár már a várandósság alatt. A baba egészsége, az anya egészsége, hogy esetleg távol kell lenni a másik gyerektől az egyik érdekében. De lett egy szállóige a családunkban, hogy „anya vagyok, megoldom”. Kaptam is ajándékba egy ilyen feliratú karkötőt. Mindig ez visz előre. Pedig voltak nekünk is komoly anyagi nehézségeink is. 

- Ma nem annyira gyakori a nagycsalád tervezés. 

- A mai anyák nagyon egyedül vannak hagyva, nagy nehézségekkel küzdenek a családok. Apa sokszor külföldön dolgozik, anya pedig agyondolgozza magát itthon, egyedül a gyerekekkel. Találkoztam nagyon nehéz sorsú anyákkal is, akik szinte elvesznek a semmiben. Vallom, hogy fontos az iskolázottság, alapműveltség, mert különben azt sem tudják, hogy hol és milyen segítséget lehetne kérni, nem tudnak kiállni a saját érdekükben. Kell egy olyan pár is a sok gyerekhez, mint amilyen az enyém. Lacival 27 éve vagyunk házasok, 14 éves korunktól ismerjük egymást. Diákszerelemként indult. De kell a kitartás, egymás tisztelete. Tudtam, hogy neki hatalmas szíve van, de a nehéz pillanatok még így sem könnyűek. Laci segít a gyerekeknél, mindig számíthatok rá, mellettem van. Nagyon büszke vagyok rá. És ezzel a kapcsolattal azt hiszem magas lécet tettünk a saját gyerekeink elé. Mondták, is hogy „olyanok akarunk lenni, mint ti”, de ez lehet, nem egyszerű. Az apróságokon, a figyelmességeken sok minden múlik. Közben felnőtt egy generáció a kezünk között, akiknek példa vagyunk. A hitelt, a távollétet nekünk is meg kellet oldani. Az anyasághoz kell egy biztos keret is. Sokszor látom azt is, hogy az anyagi nehézséggel küzdő anyák szinte az árral szemben úsznak a gyerekért. Mi családként erősek vagyunk, támogatjuk egymást. A neveltjeimnél pedig az a cél, hogy biztos helyre kerüljenek. Ez sok esetben sikerült is. A kapcsolat velük is megmaradt, napi vagy heti szinten. De hihetetlen űrt hagynak így is maguk után. Nehéz küzdeni egy gyerekért, ha nincs anyagi háttér, eszköz, szakmai tudás, segítő kéz. Sokat adakoztunk is nehéz sorú gyerekeknek, ruhákat, bútorokat. De mindenki tehet valamit, ha kicsit körülnéz a környezetében. Sajnos sokszor úgy élnek emberek, egymás mellett, hogy nem tudnak semmit a másikról. 

- Van-e én-időd?

- Amikor kicsik voltak a gyerekek nem is gondoltam ilyenre, se arra, hogy esetleg miről maradok le. Most, 20 év után már van igényem erre is. Most már értem azt is, hogy a magunkra fordított idő is fontos, tudatosnak kell ebben lenni. De az első egy év a gyermek életében a legfontosabb, és annak is kell lenni. Saját gyerekeimnél az első 3 évet nagyon tartottam. Kell az az időszak, az élmények, a közös pillanatok. Voltám már nagyszülői GYED-en, tudom, hogy vannak jó bölcsődék is, de az a bensőséges kapcsolat csak az anyával lehet. Hihetetlen élmény megélni a nagyszülőséget, ugyanazt, mint szülőként. Voltak nehéz pillanatok és biztos lesznek is, de a szeretet, az mindent áthidal. Nekem anyukám is sokat segített, mellettem volt. A harmónia megteremtése nehéz, de az a biztos pont, amire lehet alapozni. Nincs két egyforma gyerek, azt is megtapasztaltam. Én egyébként nagyon rossz gyerek voltam. Örök lázadó vagyok, de azért megtanultam már alkalmazkodni is. És bízom benne, hogy még láthatom a dédunokáimat is. 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK