2021.06.13., vasárnap - Antal, AnettZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

56 tisztasága – művész szemmel

2016. október 26. szerda, 20:34
Szerző: pP; Fotó: pP
Október végi tiszta lángok címmel nyílt képzőművészeti kiállítás a Városi Hangverseny –és Kiállítóteremben, melynek témája az 1956-os forradalom és szabadságharc.

Az intézmény három hónappal ezelőtt, a Pofosz kezdeményezésére hirdetett pályázatot a témában, a Zalához kötődő képzőművészek körében.  A felhívásra 19 képzőművész jelentkezett negyven alkotással; ezekből látható most tárlat a hangversenyteremben. A pályaműveket szakmai zsűri is értékelte.

Kortárs alkotók pályaműveiből nyílt tárlat

Hogyan lehet a hatvan évvel ezelőtti eseményeket a képzőművészet mai eszközeivel, és a 21. század szellemiségével feldolgozni? Nem lesz-e túl sok az ideológiai töltet, az objektív értékelést elnyomó érzelem, vagy a forradalomhoz kötődő (képi) klisé. Egyáltalán kell –e objektivitás vagy távolságtartás a művészek részéről, vagy épp az alkotási folyamat az, ahol ki lehet élni a különféle érzelmeket. Sok kérdés kavarog a látogató fejében egy efféle kiállítás kapcsán. S nemcsak azért, mert egy mai napig kényes témát dolgoz fel, hanem mert kiemelt évfordulóról van szó; melyre ugyebár illik valami szépet és magasztost készíteni. A másik dolog, ami felmerül az emberben, hogy vajon mennyire képes a fiatalabb művészeket megmozgatni a forradalomnak emléket állító felhívás.

Utóbbi kérdésre válasznak talán annyi is elég, hogy képes. Olyannyira, hogy a kiállítók között mindössze ketten vannak, akik átélték ’56-ot, sokan pedig maximum gyermekkoruk egy részét töltötték az előző rendszerben. Ami a többi felvetést illeti: az aggályok alaptalanok. Nincsenek sem túlcsorduló érzelmek, sem pedig általánosítások. Összességében egy ötletekben gazdag, technikailag sokszínű, múltértelmezésben pedig gondolatébresztő kiállítást láthatunk. A helybéli művészek közül sok ismerős nevet találunk: Farkas Ferenc, Németh János, Szényi Zoltán éppúgy ott van, mint Nagy Szilvia, H. Póka Emőke, Kiss Ágnes Katinka, vagy éppen Monok Balázs.

Ahogy a tárlatot megnyitó Tóth Csaba főiskolai docens, Munkácsy-díjas festőművész is fogalmazott: a pályázat sikeres lett. Nagyon sok szép mű készült, hiszen ami képes visszaigazolni 1956 tisztaságát, az magas művészi értékű alkotásnak tekinthető. A pályázókat külön lehet választani aszerint, hogy éltek e már az adott történelmi korban, vagy később születtek-e, illetve, hogy korábban volt –e már hasonló témájú alkotásuk, vagy eddig csak a lelkükben hordozták ’56 üzenetét. Akárhogy is: a téma még ma sincs teljesen „kibeszélve”. Sok mű épp erre a „kibeszéletlenségre” játszik rá, vagy az eddig elfojtott érzelmeket, gondolatokat igyekszik megjeleníteni; ám egyáltalán nem patetikusan.

Milyen módon örökíthető át a forradalom és szabadságharc, illetve azt követő megtorlás szellemisége a kortárs képzőművészetbe? A festőművész úgy látja, hogy a pályázók számos jelképet, metaforát, emlékképet használtak fel az alkotási folyamatban. Volt, aki az antikvitáshoz, mások a keresztény szimbólumokhoz nyúltak vissza, többen pedig a forradalom klasszikusnak számító jelképeihez. Ez utóbbiak közül talán a legfontosabb a lyukas zászló, melyet Budaházi Tibor festőművész értelmezett újra Jelek című fénynyomatával. A zsűri díjazta is a művész pályamunkáit.

Szintén elismerést vehetett át újszerű megközelítéséért Tóth Norbert képzőművész, aki a fiatalabb korosztályt képviseli a tárlaton. Tóth Csaba elmondta: azért díjazták az alkotó műveit, mert olyan dologgal él, ami nemcsak szimbólumrendszerében, hanem technikájában is történelmi ihletésű. A Kádár-korszakra jellemző, hogy megpróbálta eltakarni, titkolni a forradalom emlékét. Tóth Norbert Nubes I.-II. című képei a „lemeszelt képekre”, az eltitkolásra éppúgy utalnak, mint a rendszerváltozás utáni „felfedés”, szabadság állapotára. Festményeit mészréteggel vonta be, melyre ha vizet spriccelünk, láthatóvá válik maga a festmény. A mész ezenkívül azt is jelzi, hogy a szabadságharc napjaiban ezzel az anyaggal öntötték le az elesetteket.

A pályázat harmadik nyertese Stamler Lajos festőművész lett, aki Emlék(mű) I-II című digitális nyomataival – mintegy fotószerűen – egyszerre jeleníti meg 56 euforikus hangulatát, örömét, ám az ötvenes évek nyomasztó világát is.

A pályázók közül voltak, akik plakátszerűen, mások a grafika eszközeivel, vagy éppen bronzba öntve, textilbe szőve emlékeztek meg a forradalom napjairól, szellemiségéről.

A tárlat – melyen Balaicz Zoltán polgármester is köszöntötte az alkotókat – november 19-ig látogatható.
    

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK