2022.11.30., szerda - András, AndorZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

A tervezéstől a kritikákig

2022. november 21. hétfő, 17:57
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: -pP-
Már az építkezés alatt is sokszor került a figyelem középpontjába a Mindszentyneum. A nyitás óta pedig szinte folyamatosan kap pozitív és negatív kritikákat a zarándokközpont.

 Beszélgetés a Mindszentyneum építészeivel

Van, akinek kívül is, belül is egyaránt tetszik, másoknak nincs bajuk a modern külsővel, de tartalmi kifogásaik vannak, sőt olyanok is akadnak szép számmal, akik számra az épület is, és a benne lévő kiállítás is erősen kifogásolható. A legtöbb kritika talán amiatt érte az épületet, hogy „nem illik a városrész historizáló környezetébe, mivel teljesen megváltoztatja a Batthyány utca és a mögötte húzódó Várkör utca hangulatát”. A napokban Zalaegerszegen jártak az épület tervezői; a felmerülő kérdésekről Balogh Csaba és Sirokai Levente építészekkel beszélgettünk a Mindszentyneumban.

- A közösségi oldalakon rengeteg komment érkezett a zarándokközpontot ábrázoló fotók alá, amik nagyjából azt a kérdést feszegetik, hogy „mit keres egy kortárs épület a klasszikus környezetben?”

- Balogh Csaba (B.Cs.): Ha lehet, visszakérdezek: miért kellene egy 19. századot idéző épületet terveznünk 2022-ben? Számunkra nem kérdés, hanem evidencia az, hogy modern, kortárs épületeket tervezünk. Továbbá ha körbenézünk, ez nem egy klasszikus környezet. A Göcseji Múzeumon és a bíróságon kívül ebben a városrészben nem jellemzőek a történeti épületek.

- Az sem merült fel, hogy különféle homlokzati elemekkel, díszítésekkel visszatükrözzenek valamit a régi épületek stílusából?

- B.Cs.: Nem, ez sem fogalmazódott meg bennünk ilyen formában. Azok a stíluselemek egy mai épületen rendkívül anakronisztikusan hatnának. Ez egy teljesen egyedi ház abból a szempontból, hogy egy tematikus épületről van szó. Konkrétan egy múzeumépületről, aminek vannak bizonyos formai követelményei. Például a kiállítótereket zavarnák az ablakok, míg más közösségi funkciók nagy üvegezett megnyitásokat kívánnak. Ennek ellenére itt mégiscsak látható néhány különleges nyílás a homlokzaton a városatyák kifejezett kívánságára, ez volt a kompromisszum közöttünk. A megrendelő kérése az volt, hogy a látogatóközpont Mindszenty Józsefről szóljon. Hamar rájöttünk, hogy nem szeretnénk direktben megjeleníteni a néhai bíborost az épületen, tehát hozzá kapcsolódóan valami olyan elvont, szimbolikus elemeket kellett találnunk, amit át tudunk ültetni az építészet nyelvére, és mi is tudunk hozzá kapcsolódni. Kapóra jött ehhez Mindszenty katolikus mértékkel egyszerű életvitele, puritánsága és esendősége. Ezzel a fajta „minimalizmussal” jól tudtunk azonosulni. Lehet, hogy nehezebb dolgunk lett volna, ha egy olyan papról van szó, aki életmódjában jobban megtestesíti az egyházi pompát.

- Sirokai Levente (S.L.): Visszakanyarodva ahhoz a gondolathoz, hogy az épület nem illik a környezetbe: nagyon is a környezetbe illesztettük, a szomszédos Göcseji Múzeum épülete fontos igazodási pont volt. Egy struktúrában gondolkodtunk vele, egyként kezeltük a kettőt. Ha megnézzük az arányokat, a színezést, az osztásokat és a lábazatot, akkor jól látszik, hogy a zarándokközpont homlokzata a régi múzeumépület vonalaiból építkezik. Persze kortárs átiratban. Nagyon sok kezdeti ötletünk és tervünk volt, a végeredmény öt év alatt kristályosodott ki. Eleinte gondolkodtunk tégla, majd perforált rézlemez homlokzatban, mely a bíborosi „bíbor” színt idézte volna az épületen. Sok-sok egyeztetés után végül a most látható, egyedi tervezésű lamellás homlokzatra esett a választás.

- B.Cs.: Valóban nagyon sok ötlet és elképzelés volt, meg nyilván vita is, hogy mi legyen a végső megoldás. Mindig megkaptuk és magunknak is feltettük a kérdést, hogy „jó, jó, de mitől lesz ez Mindszenty épülete?” Eleinte nem is találtuk meg egyértelműen a választ. Miután Kovács Gergely – a Mindszenty Alapítvány képviselője, az első emeleti kiállítás kurátora – is bekapcsolódott a munkába, egyre tisztább lett a kép. Tőle sok hasznos információt kaptunk Mindszentyről. Például, hogy bíborosként sosem hordta a bíborosi palástot, inkább egyszerű, fekete-fehér öltözékben járt. Illetve, hogy az egyházi előkelőségek fontos ruhadarabjai úgynevezett moaré selyemből készülnek, amik izgalmas optikai hatást keltenek. Az épület homlokzata és a lamellás burkolat ezt az egyszerű, visszafogott eleganciát szeretné tükrözni. A speciális selyemszövet izgalmasságát jeleníti meg az építészet nyelvén.

  

- Egy selyem textíliáról a könnyedségre asszociál az ember. Ez az épület viszont inkább zártságot fejez ki. Megkockáztatom, elsőre kissé nyomasztó is…

- B.Cs.: Ez egy jó észrevétel, és ha így van, akkor elértük a célunkat. A bíborosi paláston túl ugyanis, az annak viseléséből adódó vértanú kötelezettségekre, vagyis Mindszenty börtönéveire és az amerikai nagykövetségen afféle "kalitkában" eltöltött hosszú időszakra is utalnak a homlokzati lamellák „rácsai”. Szóval a bíborosi öltözet, és a bezártság, mint szimbolika jelenik meg az épület küllemében. Egyébként a lamellákat úgy terveztük, hogy fényhatástól függően, minden napszakban más-más hangulata legyen az épületnek. Az említett zártságot pedig feloldja a bejárat előtti előudvar, a „bezáratva is élő” fával, illetve az, hogy a Várkör felé is kinyitottuk a kaput. Ezzel teljes átlátás és átjárás van a két utca között. 

- Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Mindszenty ellentmondásos figura volt, magát a zarándokközpontot pedig nyilván politikai szándék szülte. E kettő együtt, biztos, hogy sokszorosan kihat az épület megítélésére. Akár pozitív, akár negatív szempontból. Ilyen körülmények között hogyan tudnak elfogultság nélkül dolgozni a tervezők?

- S.L.: Ez valóban egy érdekes dolog, és persze mi is tisztában vagyunk Mindszenty ellentmondásosságával. Egyrészt mi – akik terveztük a házat – nem vagyunk vallásosak. Abszolút egy külső, objektív, szakmai szemléletre törekedtünk. Próbáltunk hiteles információkat összerakni Mindszentyről, mint emberről, amik alapján többek közt a fent vázolt szimbólumok is kirajzolódtak. Ugyanakkor ott vannak a megrendelő igényei, és az a szándék, hogy az épület egy zarándokközpont legyen; egy magasztos hely, ami egyfajta kultuszteremtést is támogat.

- Ha már itt tartunk: a Mindszenty József életét bemutató kiállítás építészetileg egyik leglátványosabb eleme kétségkívül a kupola-szerű Mindszenty tér. Ugyanakkor itt érződik az is, hogy a történelmi idővonalról letérve, kissé patetikussá válik a hangulat.

- B.Cs.: Nem véletlen. A Mindszenty Alapítvány kurátoraival közösen gondolkodva arra jutottunk, hogy szeretnénk a bíboros életének lexikális megismertetésén túl, a látogató érzelmeire is hatni, bevonni őt az emberi drámába. A kör alakú Mindszenty tér, benne a bíboros szobrával azért fontos elem, mert itt jelenítjük meg a bíborosi áldozatvállalás pillanatát. A tér nem más, mint a római Santo Stefano Rotondo, vagyis Mindszenty József bíborosi címtemplomának kicsinyített, méretarányos átirata. A bazilikális címtemplom arról híres, hogy körben a falán vértanúhalálok sora van megfestve, és középen az oltár fölött árad be az isteni fény. Esetünkben ez egy „ház a házban” jellegű tér. Mivel felfelé nyitottá tettük, így kapcsolódik a 2. emeleti, egyházüldözést bemutató kiállításhoz. Ezzel a látványos belsőépítészeti megoldással izgalmas struktúrát és egyediséget tudtunk adni a kiállítótérnek. 

- Ma már elvárás, hogy egy múzeum interaktív és látványos kiállítóterekkel rendelkezzen. Ezen túl milyen egy 21. századi modern kiállítás és múzeumépület?

- S. L.: A legfontosabb, hogy élményt adjon. Főleg egy olyan tárlat esetében, ami nem a képzőművészetről szól és nem tárgyközpontú. Ilyenkor a történetmesélésen, valamint a képeken, fényeken, hangokon, interaktív elemeken van a hangsúly, és hogy mindez különféle érzeteket váltson ki a látogatóból.

- B.Cs.: A belső terek kialakítása együtt zajlott a ház tervezésével. A homlokzat fehérsége visszaköszön a mennyezet lamelláin és a belső falakon is, összekapcsolva így a külső-és belső elemeket. A légkör bent is visszafogott, minimalista. Cél volt az is, hogy a már sokat említett külső zártságot feloldva, bent egy meleg, otthonos, szerethető környezet fogadja a betérőt. Ezért használtunk például sok faburkolatot, az ülőbútoroknál és pultoknál pedig megjelenik a bíbor; hogy némi kedves színt vigyünk a terekbe a fehérség után. Az egész épületet és az előtte lévő teret úgy alakítottuk ki, hogy az hosszú távon közösségi hellyé, találkozási ponttá válhasson.
     
     
 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK