2023.01.30., hétfő - Martina, GerdaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Kidolgozott figurák, humanista szellemiség

2023. január 05. csütörtök, 16:43
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Pályakezdésről, humanistákról, társművészetekről és az anyaghasználatról is mesélt Farkas Ferenc szobrászművész a Lokálpatrióta Klub legutóbbi összejövetelén. Az alkotóval Iványi Ildikó, a civil szervezet vezetője beszélgetett a Deák Ferenc-könyvtárban.

Farkas Ferenc a Lokálpatrióta Klubban

Ha Zalaegerszeg belvárosában teszünk egy sétát, Luther Márton és Kálvin János szobrával, a régi és a mai városmakettel, a Zalai nemes szobrával, Mihály deákkal, valamint a Fiatalok című kompozícióval is találkozhat a néző. Alkotójuk Farkas Ferenc szobrászművész, az Ady-iskola művésztanára. Ki van a szobor mögött, és ha maga az alkotó tesz egy sétát a városban, akkor vajon mit érez a művek láttán? – tették fel a kérdést a civilek.

A szobrász azt felelete, hogy felsorolva kicsit nyomasztó ez a sok köztéri mű, de természetesen jó érzés végig tekinteni rajtuk. Annál is inkább, mert mind olyan munkák ezek, amikkel eleinte nem találta a közös hangot, ám végül a szobrok szereplői és ő egymásra találtak.

Farkas Ferenc és Iványi Ildikó a Lokálpatrióta Klub rendezvényén

- Köztéri szobrot készíteni nemcsak művészeti tevékenység, hanem egyfajta feladat is. Nem mindig olyan felkérés érkezik, ami az én témám, amire egyből rá tudok hangolódni. Ilyenkor kutatómunkát végzek, és sokat olvasok az adott szereplőről, vagy korszakról, hogy közelebb kerüljek hozzá – fogalmazott.

Hozzátette: ez az érdeklődő és kíváncsi hozzáállás mindig jellemző volt rá, talán nem véletlen, hogy vonzódik a reneszánsz korhoz. A humanista szellemiség szobrain is megjelenik, sőt külön sorozata is készült e témában.

- A humanisták máig olyan alakok, vagy „toposzok”, akikhez lehet igazodni. Talán ezt a kort ismerik és kedvelik leginkább az emberek, melynek a nyelvezete a laikusok számára is érthető. A gondolatiság valamiféle egységessége jellemezte a korszakot, ami a művészetben jól nyomon követhető. A mindent kereső, kutató, tudását bővíteni akaró reneszánsz ember példa lehet napjainkban is. Ha a szobrászat mai nyelvén foglalkozom velük, az számomra egyfajta tisztelgés. Viszont nemcsak hagyományos portrékat készítek a humanista elődökről: mindig van bennük egy kis csavar, sőt néha valami „fricska” is belefér. 

A lokálpatrióták részéről elhangzott: Farkas Ferencnek mindig érthetőek és szépek a szobrai. A modern áramlatok nem érintették meg? Az alkotó azt felelte, hogy akár szemrehányás is lehetne, hogy ő „nem modern”, de szerinte nem attól modern valaki, hogy nonfiguratívak a formái. Ő szobrászatilag modernnek tartja magát, de az ember fontos számára, ezért a szereplői kidolgozottak. Persze vannak stilizáltabb művei is, például a „Cirkuszosok” sorozata.

 

A művésznek 2018-ban nyílt jubileumi tárlata, melynek kapcsán egy kötet is megjelent (Fotó: ZalaMédia archív/pP)

- A társművészetek világa mindig érdekelt, a cirkusz mutatványosai, artistái pedig különösen, mert valami egyensúly felé törekednek. Ebben az „egyensúlyban” megláttam a szobrászati kihívást: hogyan áll meg a figura a talpán, miközben valami légies gyakorlatot végez. Ebből a kérdésfelvetésből több plasztika is született.

A Lokálpatrióta Klub rendezvényén az is kiderült, hogy Farkas Ferenc már gyermekkorában érdeklődött a rajz iránt. Az általános iskolai igazgatója „nyomozta” ki számára, hogy a pécsi művészeti gimnáziumba várják a hozzá hasonló tehetséges gyerekeket. Bocföldéről került a baranyai megyeszékhely középiskolájába, ami már önmagában egyfajta sikernek számított. Innen egyenes út is vezethetett volna a Képzőművészeti Főiskolára, de csak hetedjére vették fel. (Ez nem egyedi est, amit az is jelez, hogy osztálytársai között 18 és 35 éves is volt az első évfolyamon.)  Ekkor már nemcsak a rajzolás, hanem főleg a plasztikai ábrázolások érdekelték. A „Képzőn” Somogyi József szobrászművész osztályába került, ami meghatározta további pályafutását. Arra viszont sosem gondolt, hogy Budapesten maradjon; mindig kötődött Zalához.

A Fiatalok szobra a Deák Ferenc téren (Fotó: ZalaMédia archív/pP)

Szobrászként főleg a fa, a bronz és a terrakotta áll közel hozzá, a kővel kevésbé jó a viszonya. Ha felkérik egy-egy köztéri munkára, akkor viszont többnyire a megrendelő dönti el, hogy milyen anyagból dolgozzon. Nemcsak szobrokat, kisplasztikákat készít, hanem érmeket is. A művész 2018-ban ünnepelte 60. születésnapját, a jeles alkalomból megjelent képes albumban megtalálhatók az elmúlt évtizedek főbb alkotásai.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK