Farkas Ferenc szobrászművész

Szoboravatással és a Zalaegerszegért díjak átadásával zárult a 600. évfordulóra rendezett, egész éven át tartó ünnepségsorozat. Mint arról már többször beszámoltunk Zalaegerszeg idén emlékezett meg arról a jeles dátumról, hogy 1421-ben egy királyi oklevél először említette a települést mezővárosként.

Zalaegerszeget 600 évvel ezelőtt, 1421. június 24-én egy királyi oklevélben említették először mezővárosként. Az elmúlt hónapokban több rendezvénnyel is megemlékezett a város az évfordulóra.

A Göcseji Múzeum korábban hírt adott már arról, hogy a Kálvária temetőből elköltöztették Gothard János csizmadiamester sírkövét. A cél az volt, hogy a korabeli alkotásról Farkas Ferenc szobrászművész mintát vehessen, mert az eredetihez kísértetiesen hasonló kópia hamarosan a Göcseji Múzeum új, állandó kiállításába kerül.

Másolat készül a város egyik legrégibb sírkövéről, melyet még 1821-ben állítottak Gothard János csizmadiamester emlékére a Kálvária temetőben. A kópiára azért van szükség, mert a Göcseji Múzeum új állandó kiállításában szeretnék azt bemutatni. A feladatot Farkas Ferenc szobrászművész vállalta.

Az utca neve bizonyára sokaknak ismerős – főleg a kertvárosiaknak – azt azonban már kevesebben tudják, hogy ki is volt valójában Göcseji Pataki Ferenc. A Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány jóvoltából, most kicsit reflektorfénybe került a zalaegerszegi születésű néhai festőművész alakja.

A Bencés Diákszövetség Zala Megyei Szervezetének kezdeményezésére a helyi önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Művészeti Alap, vállalkozók és magánemberek anyagi támogatásával, szobrot állítottak Vaszary Kolos bíboros, hercegprímásnak, szülővárosában, Keszthelyen.

A nagy elődök előtt tiszteleg Farkas Ferenc szobrászművész jubileumi kiállítássorozatának második állomása, mely ezúttal a Gönczi Galériában várja a látogatókat.

Korábbi grafikák, tanulmányrajzok, érmek, fából készült szobrok is láthatók Farkas Ferenc szobrászművész jubileumi kiállításán a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. De azért továbbra is a bronz az uralkodó.

Hatvanadik születésnapja alkalmából impozáns kötet készült Farkas Ferenc szobrászművész (az Ady-iskola tanára) munkásságáról. Nem számadás, nem az életmű összegzése, csak egyfajta helyzetjelentés, hogy hol tart most „a bácsi, akit Bácsinak hívnak”.

A reformáció 500. évfordulója alkalmából állítottak szobrot Luther Márton emlékére az evangélikus templom melletti téren. Zalaegerszeg új köztéri alkotását Farkas Ferenc szobrászművész készítette.

Már az öntödében van a város legújabb köztéri alkotása, mely a reformáció 500. évfordulója alkalmából Luther Mártonnak állít emléket. A szobrot október 28-án avatják fel hivatalosan, az evangélikus templom mellett kialakított kis téren.

A kiállítások csupán néhány hétig tartanak, a köztéri alkotásokat ennél jóval hosszabb ideig csodálhatjuk. Szerencsés esetben akár több generáción keresztül is velünk vannak.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc (börtön)áldozataira emlékezve domborművet helyeztek el a zalaegerszegi börtön bejárati falán, amit október 23-án, a világ akkori legnagyobb birodalmával való szembenállás 61. évfordulóján koszorúznak meg először.

A város első írásos említésének 770. évfordulóján stílusosan 770 kék lufikat szorongató ovis jelenlétében avatták fel május 12-én Farkas Ferenc szobrászművész egerszegi várat ábrázoló makettjét Zalaegerszegen, a Mindszenty téren.

Helyére került Farkas Ferenc szobrászművész egerszegi várat ábrázoló bronz makettje. A új köztéri alkotást május 12-én avatják fel a Mindszenty téren.

Készül az egerszegi vár, formálódik a belváros látképe is, madártávlatból. Mindez persze művészeti alkotásokon: térplasztikán és grafikán. Első írásos említésének 770. évfordulóját ünnepli idén Zalaegerszeg. Az ünnepségsorozat részeként új köztéri alkotás készül a Mindszenty térre, ősszel pedig egy várostörténeti képeskönyv is megjelenik.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából avattak emléktáblát a 19. század jeles költőjének nevét viselő utcában. A tűzoltóság épületén elhelyezett alkotás illeszkedik abba a sorozatba, melyet még 2005-ben álmodott meg a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány (akkori nevén Millecentenáriumi Közalapítvány).

Korláton ülni jó. Vagányság, szabadság. Egy kis lazulás a spanokkal az órák közti szünetben, mielőtt újra vissza kell térni a tanterem rendjéhez.