Átadások és új beruházások

Kutatóbázisok, kerékpárutak létesítése, épületrekonstrukciók

Vigh László elmondta, hogy az országgyűlési választások időpontját január közepén jelöli ki a köztársasági elnök. A legkorábbi időpontra készülnek, vagyis április elejére, de, mint fogalmazott, nem tudni milyen helyzetet idéz elő a járvány, ezért előfordulhat, hogy májusra tolódik az országgyűlési választások ideje. Azzal folytatta, hogy a zalai megyeszékhely elmúlt négy évét olyan fejlődési spirál jellemzi, amire még nem volt példa, és ami aranykorszakként mutatkozik meg a város életében. Az eredmények között megemlítette, hogy az irányító épület létesítésével befejeződött a járműipari tesztpálya 45 milliárdos beruházása. Elkészült az M76-os gyorsforgalmi út újabb 3 kilométeres szakasza, így már 8,6 kilométeres szakasz áll rendelkezésre. Befejeződött a Göcseji Múzeum felújítása, a városi uszoda építése, a Mindszentyneum valamint az alsóerdei rekreációs park építése  pedig még tart. Az elkészült beruházásokat március második felében kívánják átadni.

Mint mondta, a következő hónapokban alapkőletételek is lesznek. Lazacüzem létesül 13 milliárd forintból, az AVL épülő kutatóközpontja mellé a Bosch 10 milliárd forintból, míg a TÜV Rheinland 15 milliárdból épít kutatóbázist. Ugyancsak kutatóközpont létesül egy 6 milliárdos hadiipari beruházás keretében, továbbá 33 milliárd forintból indul a Metrans vasúti-közúti logisztikai központjának építése.

Dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott azt mondta, hogy olyan jelentős objektumok, illetve beruházások valósulnak meg, melyhez az engedélyezési és egyéb eljárások tekintetében a kormányhivatalnak is fel kellett nőnie. Mint fogalmazott, kiváló szakértelemmel teljesítették ezeket a feladatokat a gyorsaságot is szem előtt tartva. A kormánytisztviselők mindemellett komoly munkát végeztek a világjárvány leküzdése érdekében az oltások megszervezésében a megye kórházaival és háziorvosi praxisaival együttműködve. Jó példával is elöl jártak: a kormányhivatali munkatársak átoltottsága több mint 98 százalékos. A megye lakosságának átoltottsága közelít a 65 százalékhoz. A kisfalvas településszerkezetet figyelembe véve kidolgoztak programokat, valamint mintaprogramokat hajtottak végre az átoltottság növelése érdekében.

Dr. Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a 2021–2027 közötti uniós ciklusban már közel 60 milliárd forintot tesz ki a Zala megyei forráskeret a TOP Plusz Programban. Az összeg magában foglalja a megyei jogú városok, valamint más érintett városok forráskereteit. Tavaly az utolsó negyedében már megjelentek az egyes TOP Plusz felhívások. A 4 és 5 számjegyű utak fejlesztésére 6 milliárd 724 millió forint keretösszeggel, amelyre a Magyar Közút Nonprofit Zrt. nyújthat be pályázatot. A megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések című kiírás a Zala Megyei Önkormányzat konzorciumi vezetésében az elmúlt ciklusban megvalósított foglalkoztatási paktum folytatását teszi lehetővé 3 milliárd 892 millió forint felhasználásával. Ugyanígy folytatódhat a Zala Kétkeréken Program: további kerékpárutak épülhetnek az 5 milliárd forintos keretösszegből. Ezenfelül még számos célt megfogalmaztak, többek között a belterületi utak fejlesztését. Ennek kapcsán jelezték az Irányító Hatóságnak, hogy a 670 milliós keretösszeg jelentős emelésére lenne szükség az aprófalvas településszerkezet miatt. Folytatódik a Magyar Falu Program is, amely 409 támogatási szerződéssel összesen 4,5 milliárd forint értékű fejlesztést tett lehetővé a megye települései számára az elmúlt időszakban.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere azt mondta, a 2020-as és a 2021-es évet a koronavírus világjárvány nyomában érkező gazdasági válság, és az arra adott válaszok határozták meg az egészségügy, a közösségi összefogás, valamint a gazdaság újraindítása terén. Zalaegerszeg e tekintetben jól teljesített, így 2022-ben és a következő években is a családok és a munkahelyek védelme, valamint a gazdaság további fejlesztése a legfontosabb feladatuk. Kitért arra, hogy jelenleg 2,8 százalékos a munkanélküliségi ráta a városban, amely tovább csökkenhet, hiszen a már említett fejlesztésekkel 1500 új munkahely jöhet létre 2024-ig. Kiemelte, hogy 2022 az elkészült fejlesztések átadásának éve lesz, amellett, hogy jelentős beruházások kezdődnek meg. Megemlítette többek között a Zrínyi Miklós Gimnázium felújítását, a volt tiszti klub kormányhivatallá való átalakítását, a Zalaszentiván irányába létesítendő kerékpárút létesítését, valamint a teskándi és a csácsi kerékpárútszakaszok tervezését. Mindemellett városépítészeti szempontból is jelentős fejlesztések valósulnak meg a következő időszakban. Mindez garancia arra, hogy Zalaegerszeg valóban a jövő városa lesz. Ha az összefogás április után is megmarad, akkor a zalai megyeszékhelyről egyre többen beszélhetnek úgy, hogy újra megtalálta saját magát, és büszke lehet elért eredményeire, hangsúlyozta a polgármester.