Vezető hírek
Hősök ligetében a hársfák alatt
A Gelsei Iskolaszék 1936. december 15-i ülésén hozott döntésében dr. Medve István királyi tanfelügyelő rendelkezésének eleget téve javasolta a képviselő-testületnek, hogy a gyakorlótér céljára kapott területen „hősök fáit” ültessenek, és ez a terület a Hősök ligete elnevezést viselje. Az emlék- és átadási ünnepségen Szegedi Ferenc polgármester idézte fel az akkori történéseket, megemlítve azokat a törvényeket, melyek az első világháborúban elesettek emlékének, nevének megőrzését írták elő a települések számára.
Az első világháború áldozataira emlékeztek Gelsén
Mint mondta, a község elöljárói nemcsak a központi intézkedések hatására, hanem a jövő nemzedékének példát mutatva építették ki az emlékhelyet 1939-ben. Itt minden fa egy hősnek állít emléket, aki egyike volt az első világháború csaknem húszmillió halottjának és a több mint félmillió magyar áldozatának. Ők valamennyien halálmegvető bátorsággal harcoltak hitük szerint a királyért, a hazáért és az otthon maradottakért.
A polgármester hangsúlyozta, egy nemzet lelkében akkor ér véget a háború, ha tisztességgel eltemette halottait, és van egy méltó hely, ahol emlékezhet rájuk. A Hősök ligete újjáépítéséért köszönetét fejezte ki a Princivil Értékteremtő Egyesületnek, mely az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság pályázatán támogatást nyert a beruházásra és az emlékünnepség megtartására. Az önkormányzat a megvalósításban való közreműködés mellett saját erőből urnatemetőt épített a lakosság régi vágyát teljesítve, továbbá szilárd burkolattal látta el a ravatalozóhoz vezető utat. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, a hősökről való megemlékezéshez szorosan hozzátartozik ezen új létesítmények átadása.
S miért követelt annyi magyar áldozatot az első világháború? Erről vitéz Bartal György András, a Történelmi Vitézi Rend Zala Megyei Székkapitánya szólt megemlékező beszédében.
– A katonák lelkesedésből harcoltak 1900 előtti elavult fegyverekkel, mert meghiúsították Magyarország újrafelfegyverzését. Ők ennek ellenére úgy küzdöttek, hogy egyetlen ellenséges katona sem tehette be lábát Nagy-Magyarország területére. Ezért nincs itthon sírhelyük, ezért nyugszanak idegen földben. Vitéz Bartal György András azt is hangsúlyozta, nekik, köztük a gelsei hősöknek is köszönhetően sokkal kisebb lett volna Magyarország területe a trianoni békediktátumot követően.
Az út és az urnatemető átadásán a nemzetiszín szalagokat Szegedi Ferenc polgármester és László Piroska jegyző vágták át. Egyházi áldást mondott Nagy Vendel, a Kaposvári Egyházmegye helyelnöke. Kiss Zsolt plébános áldotta meg a fejfákat, melyekre a gyerekek egy-egy kis koszorút helyeztek. A megemlékezés fényét a Gelsei Őszikék Pávakör valamint a Gelsei Weörös Sándor Általános Iskola 5. osztályos tanulóinak műsora emelte. A Petőfi Sándor Emlékkönyvtárban „48 pillanat – 48 hős emlékezete” címmel nyílt kiállítás az első világháború időszakának helyi tárgyi és képi emlékeiből.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Megemlékeztek az Európa Napról az Európa térenMi az a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel?Tízezer az álomhatárZalában közel 2800-an érettségiznek Tánc világnapi találkozóTungsram leépítésekHalálos tűz BoncodföldénGimnáziumi rangsor - 2022Átvette megbízólevelét Vigh LászlóDK: Az újratervezés időszaka jön -
rovatunk hírei
Siklósi Vilmos hátrahagyott verseiRendszámos quad és elektromos robogóA falumúzeumi orgona „vándorlásai”Ételallergia vagy ételintolerancia?Rajzban, szóban az energiatudatosságrólFélelmek ellen Toszkán álmokkalGyermekrajzai nemzetközileg is elismertekIzgalmas vonaljátékok, magányos figurákStart előtti tészta partySzínes, abszurd, mégis szerény top 10
Földön, vízen, levegőbenNégycsillagos konferenciahotel épülhet az MMIK helyénBunkertúra Lovászi alattVégzős diákokat jutalmaztakÁVH székházból börtönmúzeumÚj eljárás, új szívritmus-szabályozóvalGyermekrajzai nemzetközileg is elismertekNem szerették, ezért csodálatra vágyikKinyitott a Göcseji MúzeumMinőségellenőr