Hősök ligetében a hársfák alatt

A Gelsei Iskolaszék 1936. december 15-i ülésén hozott döntésében dr. Medve István királyi tanfelügyelő rendelkezésének eleget téve javasolta a képviselő-testületnek, hogy a gyakorlótér céljára kapott területen „hősök fáit” ültessenek, és ez a terület a Hősök ligete elnevezést viselje. Az emlék- és átadási ünnepségen Szegedi Ferenc polgármester idézte fel az akkori történéseket, megemlítve azokat a törvényeket, melyek az első világháborúban elesettek emlékének, nevének megőrzését írták elő a települések számára.

Az első világháború áldozataira emlékeztek Gelsén

Mint mondta, a község elöljárói nemcsak a központi intézkedések hatására, hanem a jövő nemzedékének példát mutatva építették ki az emlékhelyet 1939-ben. Itt minden fa egy hősnek állít emléket, aki egyike volt az első világháború csaknem húszmillió halottjának és a több mint félmillió magyar áldozatának. Ők valamennyien halálmegvető bátorsággal harcoltak hitük szerint a királyért, a hazáért és az otthon maradottakért.

A polgármester hangsúlyozta, egy nemzet lelkében akkor ér véget a háború, ha tisztességgel eltemette halottait, és van egy méltó hely, ahol emlékezhet rájuk. A Hősök ligete újjáépítéséért köszönetét fejezte ki a Princivil Értékteremtő Egyesületnek, mely az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság pályázatán támogatást nyert a beruházásra és az emlékünnepség megtartására. Az önkormányzat a megvalósításban való közreműködés mellett saját erőből urnatemetőt épített a lakosság régi vágyát teljesítve, továbbá szilárd burkolattal látta el a ravatalozóhoz vezető utat. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, a hősökről való megemlékezéshez szorosan hozzátartozik ezen új létesítmények átadása.

S miért követelt annyi magyar áldozatot az első világháború? Erről vitéz Bartal György András, a Történelmi Vitézi Rend Zala Megyei Székkapitánya szólt megemlékező beszédében.

– A katonák lelkesedésből harcoltak 1900 előtti elavult fegyverekkel, mert meghiúsították Magyarország újrafelfegyverzését. Ők ennek ellenére úgy küzdöttek, hogy egyetlen ellenséges katona sem tehette be lábát Nagy-Magyarország területére. Ezért nincs itthon sírhelyük, ezért nyugszanak idegen földben. Vitéz Bartal György András azt is hangsúlyozta, nekik, köztük a gelsei hősöknek is köszönhetően sokkal kisebb lett volna Magyarország területe a trianoni békediktátumot követően.

Az út és az urnatemető átadásán a nemzetiszín szalagokat Szegedi Ferenc polgármester és László Piroska jegyző vágták át. Egyházi áldást mondott Nagy Vendel, a Kaposvári Egyházmegye helyelnöke. Kiss Zsolt plébános áldotta meg a fejfákat, melyekre a gyerekek egy-egy kis koszorút helyeztek. A megemlékezés fényét a Gelsei Őszikék Pávakör valamint a Gelsei Weörös Sándor Általános Iskola 5. osztályos tanulóinak műsora emelte. A Petőfi Sándor Emlékkönyvtárban „48 pillanat – 48 hős emlékezete” címmel nyílt kiállítás az első világháború időszakának helyi tárgyi és képi emlékeiből.