Közel 5 millió forint gyűlt össze

Vadat, s halat fesztivál szinten, jótékony célból

Szombat reggel bárki meggyőződhetett, hogy valóban egyre inkább kezdi kinőni a tere(ke)t a fesztivál, hiszen a Kazinczy- és a Széchenyi téren szorgoskodó 104 csapat (73 vadfőző és 31 halas), több, mint 600 tagja, és a sütés-főzés kelléktára sűrűn kitöltötte a helyet. De az igazi zsúfoltság csak dél körül következett be, amikor is elkészültek az étkek, és jöttek a kóstolók, akik ételvásárlásukkal jótékonykodtak is a Zalaegerszegi Egészségügyi Alapellátási Intézmény javára (közel 5 millió forint gyűlt össze a jótékony célú főzés bevételéből és a céges felajánlásoknak köszönhetően). 

Miközben a tömeg a kinti melegben, hangulatos zeneszó mellett rótta a választékok körét, vagy nézegette a kitelepített 22 ezer literes akváriumban a magyar halfajtákat, több szekcióban dolgozott a zsűri az Aranybárány Hotel hűs éttermében. Külön bírálták el a vadételeket Szűcs Attila mesterszakács vezetésével, illetve a halból készülteket. A halételeken belül három alcsoport volt, a dunai halászlé, a tisza-kőrösi halászlé és az egyéb halételek. Ez utóbbi étkek bírái között foglalt helyet többek között dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (az országos halfőző verseny szervezője) elnöke. 

A tényekhez tartozik még, hogy a fesztivál szervezőktől kapták az alapanyag húsokat (csapatonként 5 kilogramm), a résztvevők, melyet bármivel kiegészíthettek, ízlés szerint. Megkötések nem voltak. Ahogy a zsűriztetés sem volt kötelező, az elbírálás pedig komplex, a körítés és a tálalás is latba esett jegyezte meg Tompa Gábor, aki szintén a vadhúsok elbírálói között foglalt helyet, amikor bokros teendői ezt lehetővé tették. 

Végül a közönség részéről a puding próbájára csak annyi panasz lehetett, hogy túl gyorsan elfogytak a minden bizonnyal finom és az egészséget védő étkek. A halfőző verseny egyik fő célja éppen a halfogyasztás népszerűsítése. Magyarországon sokféle édesvízi hal megél, helyben van, fogyasztása tehát az egészségvédő hatása mellett csökkenti az ökológiai lábnyomot. Megélhetést, illetve kikapcsolódást jelent a halászoknak, horgászoknak. A feladat az étkezési szokások javítása, amely tendencia megfigyelhető a halfogyasztás terén az utóbbi néhány évben. 

A számos résztvevő civil szervezet, egyesület, cég, baráti társaságok határon innen és túl közül az alsójánkahegyieket kérdeztük, hiszen velük minden jótékony főzésen találkozhatunk. Kissné Kovács Mária volt a főszakács a csapatban, aki főleg a család felmenőitől, édesanyjától, nagyanyjától tanulta el a főzés fortélyait.

- Igazából mindenki hozzászól a főzéshez, igazi csapatmunka ez. Az egyesületnek van egy 15-20 fős kemény magja, akikre mindig lehet számítani, ezért minden főzésen ott vagyunk. Jó érzés tenni a városért, jó közösen főzni, együtt lenni, jókat enni, kicsit kikapcsolódni. Sok ismerős van a többi csapatból, gyakran elhangzik a rendezvények előtt a „ti is jöttök főzni?” mondat, ami nem is kérdés igazából. Zsűriztetést nem kértünk, mert nem vagyunk profik, meghagyjuk ezt a lehetőséget másoknak. Nekünk elég öröm az is, hogy számunkra és akiket megkínálunk azoknak ízlik az étel.