2020.10.21., szerda - OrsolyaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Március 15. Keszthelyen és Hévízen

2017. március 16. csütörtök, 17:51
Szerző és fotó: Nemes Norbert
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 169. évfordulóján rendezett keszthelyi ünnepség résztvevői a Fő téri gyülekezés után a Kossuth utcán végig vonulva jutottak a megemlékezés fő helyszínéhez: a Balatoni Múzeumhoz. Az ünnepi műsorban közreműködött a Helikon Versmondó Kör nyolc tagja és a Nagyváthy Néptáncegyüttes is.

Köszöntőjében Manninger Jenő Keszthely és a térség országgyűlési képviselője Kossuthot idézve, azt emelte ki: ezredéves történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk gyermek nemzet, és nem vagyunk elaggott nemzet sem. Fiatalos lendülettel kell védeni érdekeinket Európában. Ma is egy erősen változó Európában kell megtalálnunk a helyes utat. Pár éve még elképzelhetetlen dolgok történnek mostanság. Ki gondolta volna, hogy határainkra katonákat és rendőröket kell küldenünk, migránsok milliói érkeznek és követelnek maguknak európai életet egyik napról a másikra, állandósul a terrorveszély, a békés kis-és nagyvárosokba félelem, rettegés költözik, a kereszténység erőszak alá kerül, az unió legfontosabb tagállama pedig a kilépés mellett dönt?

Semmi okunk kishitűségre. Hazánk kellő alappal vehet részt az uniós újratervezésben. A politikai közbeszéd is nagy változások előtt áll. Korábbi tabuk dőlnek meg, most is a lázadás állapotában vagyunk, mint ’48-ban. Egyre többen lázadnak a politikai korrektség ellen, ami nem a valóságból, hanem ideológiákból vezeti le a politikai cselekvést és gúzsba köti a szabad gondolkodást. A választás és gondolkodás szabadsága mellett az építkezésben is egységre, de legalábbis összefogásra van szükség.

Ruzsics Ferenc polgármester köszöntőjében arra helyezte a hangsúlyt, hogy Magyarország 169 éve is példát mutatott az egész világnak, hisz az európai forradalmak közül csak a miénk volt vér nélküli. Az egész nemzet bízott abban, hogy a változás békésen történhet meg. Az első felelős magyar kormányról napjainkban kevés szó esik, pedig különleges kormány volt, benne különleges emberekkel, időtálló kijelentésekkel. Ők példaként állnak a magyarság előtt. Példát adnak nemzet iránti feltétlen elkötelezettségből, hazaszeretetből, felelős gondolkodásból és gondoskodásból, erkölcsösségből.

Szabad lett a sajtó, eltörölték a cenzúrát, minden vallás egyenlő jogot kapott, a jobbágyok évszázados kiszolgáltatottsága megszűnt, jogban és kötelezettségben mindenki egyenlővé vált, az új alkotmány pedig lezárta a régi, nemesi ország korszakát. Kimagaslót alkottak, ám a királyi udvar igyekezett mindent megtenni, hogy a kivívott szabadságnak minél rövidebb ideig örülhessen a nemzet. A márciusi ifjak eszméit magáénak érző nép meg kívánta védeni hazáját. A szabadságharc végül elbukott, ám a reményt, hogy egyszer független, szabad országban élhessünk, sohasem adtuk fel, ezért nem vesztünk el a népek nagy olvasztó tégelyében. Éljünk hát március 15-e üzenetei szerint! –adott bíztatást.

Ünnepi beszédében dr. Solymosi József történész kiemelte: 1848. március 15-e és a pesti eseményeket követő másfél év felemelő története máig hivatkozási pont, 169 éve nem halványuló emlék. A csoportérdekeken felülemelkedő nemzeti összefogás sokszor hivatkozott példája. Egyszerre emlékezünk másfél év eseményeire, szereplőire, katonákra, egyszerű polgárokra, parasztokra és persze politikusokra, a reformkor megannyi nagyságára. Ők a feudális Magyarországot modern polgári állammá akarták tenni.

A szónok közülük emelte ki Csány Lászlót, Zala megye dicső polgárát, aki politikusként, közlekedési és közmunkaügyi miniszterként, táblabíróként, az Országos Honvédelmi Bizottmány teljhatalmú megbízottjaként is éjt nappallá téve, szolgálta hazáját egészen vértanú haláláig. A szabadságharcot ugyan leverték, de az áprilisi törvényekben lefektetett társadalmi vívmányok mind megvalósultak. Végezetül aláhúzta: most egyszerre emlékezünk a magyar polgári átalakulásra, valamint a forradalom és szabadságharc neves és névtelen szereplőire, akiknek hősiessége számunkra ma is példaértékű.

* * *

Műsorral, fáklyás felvonulással, szavalattal, a ’48-as emlékmű koszorúzásával emlékeztek meg Hévízen az 1848/49-es forradalom és szabadságharcról. A Hévízi Új Színpad Egyesület ünnepi műsorával a Fontana mozi előtt kezdődött a program, majd a Tapolcai Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Balaton-felvidéki Radetzky Huszár Egyesület felvezetésével a megemlékezők fáklyával a kezükben vonultak a Városháza térre, ahol Papp Gábor polgármester mondott ünnepi beszédet. A fürdőváros vezetője rávilágított: a közös ünneplések egységbe kovácsolnak.

A fáklyás megemlékezés segít kifejezni magyarságtudatunkat, összetartozásunkat. A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméi sok országban véres polgárháborúkat robbantottak ki. Nálunk a forradalom győzött, mert a nemzet minden tagja egyként érdekelt volt a feudalizmus idejétmúlt államrendjének eltakarításában. Ekkor olyan egységes volt az ország, mint az óta sohasem. A hősök egységet tudtak teremteni, bátorságot és lángoló hazafias lendületet hoztak az egész ország számára.

Rákérdezett: vajon most létezhet-e olyan nemzetérdek, ami képes egységbe kovácsolni a magyarokat? Szerinte: irigységből, tájékozatlanságból, és rosszindulatú ál-civil kezdeményezés miatt, még az olimpiai kezdeményezés is elbukott. Még mindig méltó a magyar régi nagy híréhez? Milyen örökséget akarunk átadni gyermekeinknek? Történelmi távlatokban gondolkodunk? Most véghez tudnánk vinni azt a forradalmat, amit elődeink véghez vittek ’48-ban, vagy ’56-ban? Belátják-e egyesek, hogy nagy célokat csak egységben tudunk véghez vinni? Március 15-e azt mutatja: voltunk, vagyunk, leszünk. Arra buzdított: merítsünk erőt nemzetünk nagyjaiból, történelmünk dicső eseményeiből. Ápoljuk és gondozzuk a hősök emlékét, mert bátraké a világ és egységben az erő!

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK