Megemlékezés a Hősök napja alkalmából

- Az I. világháború után sokan nem tértek vissza és a háború nemcsak a csataterek, hanem a mindennapok történéseinek része lett. A holtak hazaszállítása legtöbbször nem volt megoldható. Elmaradtak a halotti szertartások, a hagyományos rítusok, felborult a gyász szokásrendje, nem jött el a lelki megnyugvás.

Bali Zoltán mondott beszédet

1917-ben IV. Károly foglalta határozatba a közösségek, városok méltó megemlékezésének helyéül a felállítandó emlékműveket. (A kezdeményező báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy volt.) 1924-ben külön ima szólt a templomokban, törvény is született a megemlékezésre (melyet később, 1945-1989 között mégsem tartottak be). Kialakult az ünnepségi protokoll. 1943-tól a II. világháború hősi halottjairól is vésetek készültek, majd 2001-től a törvény újra megerősítette a megemlékezési szándékot.

- Milyen üzenete van ezeknek az emlékműveknek közel 100 év távlatából? Magyarország becsületének megvédése minden országrészt érintett. Akkor van siker, ha a nemzet összefog és nem egymás ellen van. A tiszteletteljes főhajtás és a jövő nemzedékének hazaszeretetre nevelése most a feladatunk. Az utókor parancsa és követelménye ez a jövő nemzedék felé. Az emlékművek a béke jelképei is. Becsüljük meg a háború nélküli életet – majd Bali Zoltán az elmúlt hónapok eseményeire utalva a hétköznapi hősök, az áldozatvállalók, az összefogás megbecsültségét is hangsúlyozta. 

Balaicz Zoltán polgármester is elhelyezte az emlékezés koszorúját

Az ünnepség végén hivatalos és civil szervezetek/személyek koszorúztak. A sort Balaicz Zoltán polgármester az alpolgármesterek kíséretében nyitotta. Szavalatokkal közreműködött Bellus Attila, a Hevesi Sándor Színház színművésze.