Megemlékezés a trianoni diktátum évfordulóján

 „Bárhol is vagyunk, összetartozunk”

A Zalaegerszegi Városi Fúvószenekar térzenéje után Dolgos Péter, Pál Kriszti és Mihály Luca által előadott dalt követően Balaicz Zoltán polgármester mondta el ünnepi beszédét.

- Trianon váratlanul és felkészületlenül érte mind a magyar társadalmat, mind pedig a korabeli magyar politikát. A sokk, amelyet okozott, a mai napig érezteti hatását, s máig sem múltak el teljesen a nyomai. A trianoni döntés sok rossz hatása közül az egyik legsúlyosabb az, hogy a magyarság szétszórt nemzet lett, annak minden hátrányával együtt. A szétszórtság elválasztotta egymástól a nemzet részeit és erőszakkal megszakította a több száz év óta zajló nemzetté válási folyamatot. Bár Magyarországot szétszakították, de a magyar lélek egységes maradt és azóta is az. A határon túli magyaroktól egyes országokban elvették a nevüket, a nyelvüket, megcsonkították az önérzetüket, és másodrendű állampolgárokká, ellenséggé minősítették őket. A Trianonról való tudás nem más, mint ragaszkodni az igazságunkhoz –fogalmazott a polgármester. 

A nemzet sorsközösség. Egy nemzetet nem az országának területe, hanem szellemisége tesz naggyá. A magyarság így volt képes arra, hogy ha fizikai valójában végveszélybe is került, ha részeire is szakadt, mégis újra és újra szellemi egységbe kovácsolódott – tette hozzá Balaicz Zoltán.

A megemlékezés zárásaként koszorúkat helyeztek el az országzászlónál. A rendezvényen jelen volt Magyar János, Lendva polgármestere. A műsorban közreműködött H. Horváth Gyula és Berkes Dániel.

Magyarország a trianoni békediktátum következtében közel 200 ezer négyzetkilométert veszített el az ország területéből, annak minden ásványkincsével, infrastruktúrájával, természeti és gazdasági értékével. Az elcsatolt területekkel több, mint 10 millió magyar került az országhatáron túlra.