Szülinapi alapkőletétel a falumúzeumban

Balaicz Zoltán, Vigh László, Kaján Imre és dr. Sifter Rózsa

Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója köszöntőjében méltatta az intézményben folyó több évtizedes munkát. Mint fogalmazott az elődök fontos döntést hoztak, amikor a falumúzeum létrehozásáról döntöttek, vállalták Göcsej múltjának megőrzését, mert az ott található épületek megmentése a jövő szempontjából is kiemelkedő értéket képviselnek. Fontos feladat, hogy ezt az értéket továbbra is megőrizzék és tovább fejlesszék.

Balaicz Zoltán polgármester utalt arra, sok zalaegerszegi polgárnak van személyes emléke a falumúzeum építésérő, hiszen sokan társadalmi munkában is segítették a szabadtéri néprajzi múzeum létrejöttét. Elmondta, mintegy kétmilliárd forint értékű fejlesztés indulhat meg a város TOP programja és egy állami program segítségével. A fejlesztés 2020-ig valósul meg és várhatóan új lendületet ad Zalaegerszeg idegenforgalmának. A polgármester az önkormányzat kitüntető oklevelét adta át Kaján Imrének, a múzeumban folyó színvonalas munkáért, a térség kulturális értékeinek megőrzéséért.

Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos úgy fogalmazott: „ha nem lettek volna olyanok, akik megmentik a múltat, most nem lehetnénk itt”. Szólt a hagyományok ápolásának fontosságáról, és a fejlesztések hatásáról, mely még élőbbé teszi majd a falumúzeumot.

Az igazgató külön köszöntötte Sümeghy Valériát, az első gazdasági vezetőt, Horváth Évát, a falumúzeum első dolgozóját, dr. Németh József volt múzeumigazgatót (2. kép). Ezt követően Vigh László, Balaicz Zoltán és dr. Sifter Rózsa letették az alapkövet, elhelyezték az időkapszulát, amely számos dokumentumot tartalmazott. A jubileumi megemlékezés végén Marx Mária etnográfus vetítettképes előadásában foglalta össze a falumúzeum elmúlt ötven évét. Mint elmondta, a kezdetek 1941-re nyúlnak vissza, ekkor Szentmihályi Imre néprajzkutató elkezdte fényképezni a megye pusztulás szélén álló épületeit. Később tudományos jellegű felmérés is készült a göcseji népi építészetről a megye megrendelésére. Az első terv szerint a falumúzeumot – amely a jelenleginél lényegesen kisebb lett volna – a Május 1. ligetbe tervezték. Az ott felállított néhány épület – többek között egy kávási ház, egy 18. századi kálváriatemplom azonban az ötvenes években leégett. Ezután született az a döntés, hogy a jelenlegi helyén építik fel a szabadtéri múzeumot.