Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója

Érett líra, tele belső vívódásokkal és útkereséssel. Többek között e szavakkal jellemezte dr. Cséby Géza irodalomtörténész Nászta Katalin napokban megjelent verseskötetét.

Az enyhítések ellenére a könyvtárak egyelőre nem látogathatók, hiszen az erre vonatkozó tilalmat az Operatív Törzs még nem vonta vissza. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár az átmeneti helyzetben viszont egy új szolgáltatással várja az olvasókat.

Vajon milyen volt a mindennapi élet egy magyarországi kisvárosban, nevezetesen Zalaegerszegen az első világháború idején? Két évvel ezelőtt erre a kérdésre keresték a választ annak a tudományos konferenciának az előadói, akik a legújabb kutatási eredményeket felhasználva értekeztek a Nagy Háború időszakáról, és a nemzetközi események helyi vonatkozásairól.

Immár harmadik kiállításukkal mutatkoznak meg az Apáczai-tagkönyvtárban hat éve működő Kreatív Klub tagjai. A kéthetente összegyűlő asszonyok egymást segítik a kézimunkázás terén, új technikákat is elsajátítanak, közben pedig baráti csapattá értek össze. Mindez öröm és büszkeség a házigazda intézmény számára is.

Janikovszky Éva író, meseíró élete és munkássága elevenedik meg azon a kiállításon, mely a közelmúltban nyílt a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A gyerekirodalmat, és a legkedveltebb hazai írókat népszerűsítő országos kiállítássorozat ismét a Móra Könyvkiadó jóvoltából folytatódhatott.

Míg régen olvasnivalóért, manapság leginkább élményért járnak az emberek a könyvtárakba. A jelenség nemcsak hazánkban, hanem világszerte megfigyelhető. A tendencia arra készteti a közgyűjteményeket, hogy lépjenek ki megszokott szerepköreikből. Persze az olyan hagyományos funkciók, mint a kölcsönzés, továbbra is megmaradnak.

Deák Ferenc születésének 216. évfordulójára emlékeztek október 17-én Zalaegerszegen, a róla elnevezett téren. A haza bölcsének születésnapján immár három évtizede szerveznek koszorúzással egybekötött ünnepséget a Deák-szobornál.

Egyháztörténet és várostörténet egyben. Röviden így lehetne összefoglalni a Zalaegerszegi Füzetek kiadványsorozat legfrissebb, 15. számát, mely a Mária Magdolna plébániatemplom 18-19. századi történetét dolgozza fel.

Különösen vidám hangulatú könyvbemutatóra került sor a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A 20 év halogatás után napvilágot látott muravidéki népzenét feltáró kötet bemutatója nótás-dudás kíséretet kapott.

Az 1956-os forradalom- és szabadságharc leverésére emlékeztek a nemzeti gyásznap alkalmából Zalaegerszegen, az Ady utcai 56-os emlékműnél. A gyertyagyújtáson – melyet az önkormányzat és a Zala Megyei 56-os Hagyományőrző Egyesület szervezett – részt vettek többek között a város és a megye vezetői is.

A reformáció tavalyi 500. évfordulója alkalmából átfogó gyűjtőmunkába kezdtek az ország levéltárai, hogy felkutassák az 1517-ben indult vallási mozgalom adott megyére vonatkozó dokumentumait.

Az ősz folyamán befejeződik a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár belső tereinek rekonstrukciója. A felújítás nyomai már most jól látszanak: átalakult a fogadótér, új funkcióval bővült az egykori olvasóterem és hangulatosabbá vált a folyóiratolvasó-sarok is.

Tíz millió katona, és ugyanennyi személyi áldozat, közel 3,5 millió besorozott férfi az Osztrák-Magyar Monarchia területéről. Áldozatok, árván maradtak, hadifoglyok és hiánygazdaság. A következményeket még hosszan lehetne sorolni. Száz évvel ezelőtt ért véget az első világháború, melynek négy esztendeje az addigi történelem egyik legszörnyűbb katasztrófája volt.

Megújulnak a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár belső terei, ezzel párhuzamosan pedig tanulást segítő programsorozatokkal bővül az intézmény kínálata. Mindez két EU-s pályázatnak köszönhetően valósul meg, melynek részleteiről a közelmúltban tartottak sajtótájékoztatót a könyvtárban.

Mai divatos szóhasználattal élve egyfajta városmarketing-tevékenységet folytatott a hatvanas-hetvenes években Keresztury Dezső Zalaegerszeg érdekében, hiszen ahol csak tehette, pozitív színben tüntette fel szülővárosát. Nemcsak könyvekhez írt előszót, de ő volt a szerzője a városról készült korabeli dokumentumfilm szövegének is.

113 éve született Keresztury Dezső, költő, akadémikus, a város díszpolgára. Az évforduló alkalmából a költő belvárosi szobránál tartott megemlékezést a Keresztury Emlékbizottság.